Nincsenek veszélyben a hazai erdők – szakértők a Mandinernek

„Brutális fakitermelés kezdődhet Magyarországon, aminek nagy ára lesz”, „a kormány gyakorlatilag minden tilalmat elhárít a fakitermelés útjából, a természetvédelmi területeken is felpörgeti a tarvágásokat” – ilyen szalagcímek és nyilatkozatok terjedtek futótűzként a sajtóban azt követően, hogy augusztus elején a kormány veszélyhelyzeti rendeletben módosította a fakitermelések szabályait. Az ügyre azonnal rátelepedett az ellenzék: Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy a kormány tönkreteszi az erdőket, s azt ígérte, pártja riadólánccal fog fellépni minden fakivágás ellen. A jogszabály módosítását követelve több helyütt tüntettek, az LMP pedig az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet visszavonásáért. Szakértők segítségével jártunk utána, mit is jelent az új rendelet, és hogyan hat erdeinkre. Az általunk kérdezettek között teljes az egyetértés: nincsenek veszélyben a hazai erdők.

Szigorú előírások

A fakitermelés a nemzetközi összehasonlításban igen szigorú erdő- és természetvédelmi törvény előírásai szerint zajlik, hatósági kontroll mellett, védett természeti területek esetében a természetvédelmi hatóság bevonásával – szögezi le a Mandinernek Sulyok Ferenc, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség elnöke. A veszélyhelyzeti rendelet nem változtat a fenntartható erdőgazdálkodást érintő alapvető szabályokon – teszi hozzá Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója.

Mint mondja, a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült: akkor alkalmazzák, ha az energiaellátási krízis miatti tűzifaigény indokolja, ám abban az esetben is szigorúan a fenntarthatósági kereteken belül. Hangsúlyozza továbbá, hogy amennyiben ilyen vészhelyzet nem következik be, az erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.

A Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, Reinitz Gábor is megnyugtat, a rendeletmódosítás vészhelyzet esetén alkalmazandó, amit az 5/2022. számú agrárminiszteri utasítás az állami erdőgazdálkodók számára külön megerősít. Ez utóbbi intézkedés az állami erdőkben továbbra is tiltja az oltalom alatt álló, őshonos fafajú erdők tarvágását, és pontosan megjelöli, mikor van lehetőség a vegetációs időn belüli fa­kitermelésre. Megerősíti továbbá, hogy a többlet-tűzifaigényt az elsősorban gazdasági célú akácosokban rejlő tartalékok kiaknázásával kell kielégíteni. Reinitz Gábor hangsúlyozza, hogy a kormányrendelet hatására nem változik meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlata, tevékenységének továbbra is célja, hogy egyre több területen megújítsák az erdőket, növeljék ökológiai értéküket, és erősítsék klímavédelmi funkciójukat.

A szakértők szerint nem kell tartani a nagy természeti értéket képviselő védett erdők tarvágásától, mivel az erdészeti és természetvédelmi hatósági kontroll fennmaradt. Ha egy erdőgazdálkodó a nagy ökológiai értékű erdők kitermelésére kérne engedélyt a rendelet szabályai szerint, az említett hatóságoknak továbbra is megvan a törvényi jogkörük, hogy elutasítsák a kérelmet – emeli ki Dobre-Kecsmár Csaba.

Bőven van tartalék erdőinkben