Nem takarékosságból vetik be a bringás mentőket – Győrfi Pál részleteket is elárult a Mandinernek

2022. augusztus 16. 9:00
Kiderült: kerékpáros mentőket vetne be az Országos Mentőszolgálat. Az ötletet azonnal kritizálni kezdte az egyik érdekképviseleti szervezet. Győrfi Pál elmondta, tervük megalapozott, Londonban és más nagyvárosok központjaiban már régóta használnak kerékpárokat a mentők, Nagy-Britanniában évente közel 17 ezerszer riasztják a bringás életmentőket. Arról is szólt, milyen eszközöket helyeznek el a kétkerekűekre, illetve hogy mi a feltétele a munkavégzésnek, és mit kapnak mindezért a bajtársak.

A minap a Népszava megírta: bringás mentőket vetne be az Országos Mentőszolgálat. A hírre azonnal reagált a hangzatos nevű, 2011. óta létező, a honlapjuk szerint a mentők érdekképviseletét zászlajára tűző szervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ). Közleményükben rögzítették egyebek között, hogy az elektromos kerékpáros mentőegységek felállítása „elhamarkodott és szakmailag megalapozatlan” döntés, és hogy szerintük inkább az emberhiány csökkentése és bérrendezés tudná orvosolni a problémákat.

Megkerestük ennek kapcsán az Országos Mentőszolgálatot, amelynek kommunikációs vezetője, Győrfi Pál szemléletes hasonlattal élt. „Sokszor arra gondolok, hogyha 1887-ben – amikor Kresz Géza elindította a magyarországi szervezett mentést – létezett volna ez a MOMSZ nevű szervezet, MOMSZ-ék biztosan csak legyintettek volna Kresz Géza javaslatára, hogy a mentők lovaskocsival menjenek ki betegekhez. Azt mondták volna, »ó, hát ez meg itt mit akar, ez rossz elképzelés, és szakmailag megalapozatlan is«. De

szerencsére nem a MOMSZ-on múlik a magyarországi életmentés sikere”

– fejtette ki Győrfi. A kommunikációs vezető azt is hozzátette: nem az ő kezdeményezésük, hanem a MOMSZ közleménye nélkülöz mindenféle szakmaiságot.

Szerinte azonban nem is feltétlenül a közleményük a fő probléma, hanem az, hogy a szervezet nevéből adódóan azt az illúziót kelti, mintha az általuk időről-időre köztudatba dobott meglátásuk a mentősök véleménye lenne, holott erről szó sincs. „Az Országos Mentőszolgálatnál 8500 bajtárs dolgozik, a MOMSZ véleménye nem egyenlő a mentősök véleményével” – hangsúlyozza.

Kiemelte azt is, hogy a bringás mentőegység terve megalapozott, „gondosan előkészített projektről van szó, rengeteg elemzés, hőtérkép, táblázat és grafikon is készült ennek érdekében”. Emellett azt is aláhúzta, többek között Londonban és más nagyvárosok központjaiban már régóta használnak kerékpárokat a mentők,

Nagy-Britanniában évente közel 17 ezerszer riasztják a bringás életmentőket

és az esetek több, mint felében nem is szükséges más mentőegység a betegek ellátásához, vagyis a két keréken közlekedő bajtársak gyorsak és hatékonyak is.

Szólt arról is, hogy a mentőszolgálat a kezdetek óta igyekszik a betegek érdekeit szolgáló innovációkat bevezetni. Az elmúlt években is sok fejlesztésük volt, kiemelte, hogy új mentőautókat kaptak, új mentőállomások épültek, amivel párhuzamosan a logisztikájuk is modernizálódott, a mentésirányítás pedig elektronikusan működik a segélyhívás beérkezésétől a kórházi betegátadásig. Emellett használják az üzleti, sőt már a mesterséges intelligencia módszereit is, ami segítségével ki tudják mutatni, hogy adott időszakban, adott városrészben mekkora esélye van annak, hogy valamilyen baj bekövetkezik és mentőre lehet szükség.

Egyébként ezeknek az adatoknak az elemzése után jutottak arra a következtetésre még évekkel ezelőtt, hogy vannak olyan területek, ahová érdemes mentőegységekkel kitelepülni, mert ott abban az időszakban szükség lehet gyors helyszíni beavatkozásra. Ennek nyomán vezették be az elmúlt években az úgynevezett mentési pontokat. Ezt az elvet követné az OMSZ tervei szerint a kerékpáros mentés is,

kifejezetten sűrű gyalogos forgalmú területekre szánják ezt a mentési eljárást.

„Ha az adatokból az látszik, hogy a Budai Várban, a Halászbástya környékén vagy a Margitszigeten általában péntek délutánonként nagy eséllyel lesz rosszul valaki, akkor előre oda tudjuk irányítani a kerékpáros egységünket, akik, ha riasztás van, percek alatt ott lehetnek a beteg mellett, és még azelőtt sikeresen újraélesztheti a beteget, hogy a mentőautó a helyszínre érne” – magyarázza Győrfi. Hozzáteszi, egy hirtelen szívmegállásnál percek alatt dől el az ember sorsa. Győrfi fontosnak tartotta tisztázni, hogy

a biciklis mentőegységek nem a mentőautó helyett fognak dolgozni,

tehát az ő bevetésük „nem egyfajta takarékosság, hanem éppen ellenkezőleg, plusz lesz”.

Egy mentőkerékpárt már a nyár hátralévő részében el akarnak indítani, majd a kollégák tapasztalatai alapján döntenek arról, hogy tavasztól hogyan kezdik a rendszerszerű kerékpáros életmentést. „Egyelőre tesztelni szeretnénk” – hangsúlyozza, hozzátéve, „nincsen még semmi kőbe vésve”. A bicikliket olyan alapvető, a mentéshez szükséges eszközökkel látnák el, mint defibrillátor, infúzió, gyógyszerek. Annak kapcsán, hogy mennyibe kerül egy ilyen – egyébként elektromos hajtással is rendelkező – bicikli felszereléssel együtt, Győrfi azt mondta, milliós nagyságrendű összeg.

Mivel az első körben egy ilyen kerékpárt indítanak, csak szűk körben hirdették ki a mentők között ezt a lehetőséget, de már így is sokszoros a túljelentkezés.

Megkülönböztető jelzés nem lesz a biciklin, de a mentősök védelmét biztosítják majd védőfelszereléssel,

emellett lesz folyamatos rádiókapcsolatuk is a központtal. A feladat ellátásának feltétele a kerékpáros tapasztalat és hogy jól képzett mentődolgozó legyen az illető. Ami a bérezést illeti: Győrfi elmondása szerint többletfeladatként lehet ellátni ezt a szolgálatot, „nyilván többletpénzért”.

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner

Összesen 71 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés