A Latex versenyzsűrizésbe kezdett a Orbán által emlegetett könyvek kapcsán

„Schiffer András idézi gyakran Csurka Istvánt, aki azt mondta, haladó barátaink nem a versenyben kívánnak részt venni, hanem beülni a zsűribe.

Nos, a Latex versenyzsűrizésbe kezdett a Orbán által emlegetett könyvek kapcsán, és meglepő módon megállapították, hogy a miniszterelnök szarokat olvas. És ki ítélhetné meg jobban, hogy egy könyv (film, akármi) szar-e vagy sem, mint Belpest magányosan álló világítótornyai, a szellem élcsapata, a muciológus éttermiség?

Most épp a Szentek táboráról hullott le a lepel, hogy nem csak rasszista, de szar is. (Előtte Tóth »nem szégyen a magyarok ellen szurkolni« Gergely írta meg George Friedman könyvéről, hogy szar – a szerzőt egy időre emlékezetes írása miatt eldugták, hátha elfelejtettük a szöveget. Nem felejtettük el.)

Amilyen érzékenyek lettek hirtelen a haladók, hamarosan tiltólistára kerül a Becstelen brigantyk és a Django is, ha ez még nem történt meg.

Bár a haladár értelmiség ódákat zeng minden lakásszínházas gusztustalankodásról, a kollektív recskázást kifinomult társadalomkritikának tekinti, Raspail könyve kapcsán átmennek a viktoriánus etika számonkérőibe. Pfuj, patakokban folyik az ondó, átható szarszag, ilyenek vannak ebben a könyvben, kizökkent az idő, ó, kárhozat!

A Latex szerzője szerint Raspailnak »egyetlenegy gondolati bukfencet kell csak újra és újra megtennie:

figyelmen kívül hagyni, hogy a két dolog, azaz a fehér emberek gazdagsága és a barna emberek szegénysége összefügg, mindig is egymásból következett«.

Bár Franciaországnak van gyarmati múltja, Magyarországnak nincs, de ilyen apróságokon nem akadunk fenn, kár volna áskálódni, pörlekedni, hogy ki ölt meg kit.”

Nyitókép: Facebook