Lengyel kormánypárt: Ha a Bizottság tovább provokál, Varsó pergőtűz alá veheti Brüsszelt

2022. augusztus 09. 18:21

A Jog és Igazságosság vezetői azt ígérik, hogy Lengyelország az EU-val szembeni politizálás terén rövidesen emelheti a téteket – pedig az alkotmánybíróság már tavaly elment a falig.

2022. augusztus 09. 18:21
null
Dobozi Gergely

Újabb összecsapás körvonalazódik Varsó és Brüsszel között. A lengyel kormánypárt (Jog és Igazságosság, PiS) több prominens politikusa is nemtetszésének adott hangot, hogy az Európai Bizottság még mindig vonakodik Lengyelország rendelkezésére bocsátani azt a nagyjából 35 milliárd eurót, amely a koronavírus-világjárvány kártételei miatt illetné a kelet-közép-európai országot.

– mondta el Jarosław Kaczyński, a nagyobb lengyel kormánypárt elnöke a Siecy hetilapnak. A politikus szerint Lengyelország eddig jószándékának adta tanújelét, ami azonban nem vezetett eredményre.

Lengyelország 2016-ban került az Európai Bizottság célkeresztjébe négy, a lengyel parlament által időközben elfogadott jogszabály miatt. Ezek a szabályok az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatosak, amelyek az Európai Bizottság szerintstrukturálisan ássák alá a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét”.  

A reform kapcsán

az Európai Bizottság szemét különösen a lengyel Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy) kötelékében felállított fegyelmi tanács szúrja.

Utóbbit ugyanis sem Brüsszel, sem pedig az azzal egyetértő luxemburgi Európai Unió Bírósága nem tartja független testületnek. 

Lengyel alkotmányos identitás – az a bizonyos „elmozdíthatatlan tárgy”
A lengyel Alkotmánybíróság már a 2000-es években is azt vezette le az Alkotmányból, hogy az ország uniós tagsága nem csorbította az Alkotmány teljes jogrenden belül érvényesülő felsőbbségét azokon a területeken, amelyek a Lengyel Köztársaság szuverenitása alá tartoznak. 2010-ben érkezett a következő nagyobb horderejű határozat, amelyben a testület rögzítette, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezései nem értelmezhetők jogalapként arra vonatkozóan, hogy az EU olyan hatáskörök birtokában lenne, amelyeket nem ruháztak kifejezetten az intézményekre. Ugyanakkor, habár 2011-ben az Alkotmánybíróság ismét megerősítette a lengyel alkotmány elsőbbségét, a 2021. október 7-ei határozat kétségkívül az eddig legkarakteresebb uniós jogrend fennhatóságával szembeni állásfoglalás. Mivel azonban az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata utóbbit nem győzi nyomatékosítani, a jogászvilág egy része a Lengyelország és az EU között kialakult közjogi patthelyzetet ahhoz a szimbolikus szituációhoz hasonlítja, mint amikor egy elemi erő egy elmozdíthatatlan tárggyal találkozik.

A lengyel Alkotmánybíróság már a 2000-es években is azt vezette le az Alkotmányból, hogy az ország uniós tagsága nem csorbította az Alkotmány teljes jogrenden belül érvényesülő felsőbbségét azokon a területeken, amelyek a Lengyel Köztársaság szuverenitása alá tartoznak. 2010-ben érkezett a következő nagyobb horderejű határozat, amelyben a testület rögzítette, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezései nem értelmezhetők jogalapként arra vonatkozóan, hogy az EU olyan hatáskörök birtokában lenne, amelyeket nem ruháztak kifejezetten az intézményekre. Ugyanakkor, habár 2011-ben az Alkotmánybíróság ismét megerősítette a lengyel alkotmány elsőbbségét, a 2021. október 7-ei határozat kétségkívül az eddig legkarakteresebb uniós jogrend fennhatóságával szembeni állásfoglalás. Mivel azonban az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata utóbbit nem győzi nyomatékosítani, a jogászvilág egy része a Lengyelország és az EU között kialakult közjogi patthelyzetet ahhoz a szimbolikus szituációhoz hasonlítja, mint amikor egy elemi erő egy elmozdíthatatlan tárggyal találkozik.

Elvileg minden mérföldkövet teljesítettek

Az Európai Bizottság számos „mérföldkövet” meghatározott Lengyelország számára, amelyek teljesítése ahhoz szükséges, hogy a tagállam megkapja az őt illető uniós pénzeket. A fegyelmi tanáccsal kapcsolatos aggályok orvosolása brüsszeli olvasatban kiemelt jelentőségű mérföldkőnek tekinthető.

Lengyelország tavaly augusztus elején engedett az Európai Bizottság nyomásának: mintegy gesztusértékű lépésként bejelentette, hogy feloszlatja a fegyelmi tanácsot. Az erről szóló törvényt februárban terjesztették a Szejm elé és idén júliusban lépett hatályba. Megjegyzendő, hogy ettől eltekintve

Lengyelország immár több mint 250 millió euróval tartozik Brüsszelnek bírság címén,

a fegyelmi tanács fel nem oszlatása miatt. 

Idén júniusban mindazonáltal kiderült: az Európai Bizottság hivatalosan elismeri Lengyelország erőfeszítéseit a mérföldkövek teljesítése érdekében. Csakhogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke július végén a Gazeta Prawnának elárulta, hogy Brüsszel további gesztusokat vár Varsótól. 

Jarosław Kaczyński szerint valójában nem is a jogállamisági kérdés megnyugtató rendezése a cél, hanem a fejlemények egy „nagyobb összeesküvés részei”, amelynek tétje az, hogy Lengyelországot végül megtörve végleg Németország igája alá hajtják.„Egy független, egyszersmind gazdasági, szociális és katonai értelemben erős Lengyelország akadályt jelent a szemükben.”

– hangsúlyozta a pártelnök, akinek szavait a PiS főtitkára is megerősítette a lengyel közszolgálati rádióban.

Lengyelország kész „tüzet nyitni”

„Ha az Európai Bizottság neki próbál nyomni bennünket a falnak, nem marad más választásunk, mint hogy a teljes arzenálunkkal tüzet nyissunk” nyilatkozta Krzysztof Sobolewski, akinek mondandója azt ígéri, hogy Lengyelország kész minden fórumon vétózni az EU kezdeményezéseit és jogi úton támadni az Európai Bizottságot. Sobolewski az interjúban azt is kilátásba helyezte, hogy Lengyelország Ursula von der Leyen bizottsági elnök leváltása érdekében is lépéseket tehet.

Nem zárunk ki semmit” – ígérte a főtitkár azzal, hogy az unióból való kilépés nem képezi a repertoár részét.

Kaczyńskihez hasonló húrokon játszik, jóllehet diplomatikusabban fogalmaz Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki is. A kormányfő Euractivon közölt véleménycikkében amellett, hogy az Oroszországgal szembeni összefogásra buzdít, rögzíti azt is, hogy a lengyel kormány álláspontja szerint az Európai Unió jövőjét Brüsszelben Németország érdekei szerint kívánják alakítani. 

Álláspontja szerint

az Európai Tanácsban alkalmazott egyhangú döntéshozatal megszüntetése is német-francia fókuszú föderalista érdekeket szolgál. 

Ha egyre több tárgykörben egyre távolabb kerülnénk az egyhangú döntéshozataltól, azzal egy olyan modellt hoznánk létre, amelyben az erősebbek és a nagyobbak a gyengébbek és a kisebbek felett uralkodnak.” – áll a publicisztikában.

Lengyelország már így is elment a falig

Lengyelország közjogi szempontból már elment a falig. A miniszterelnök 2021. március 29-én kelt, 129 oldalas indítványában az alkotmánybírósághoz fordult abból a célból, hogy a testület döntsön arról, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) bizonyos rendelkezései összhangban vannak-e a lengyel alkotmánnyal. A miniszterelnök az EUSZ azon rendelkezéseinek átvilágítását kéri, amelyek az Európai Unió Bíróságának hatáskörét (19. cikk), illetve a tagállamok lojális együttműködését, illetve szuverenitásának jelentőségét (4.cikk) rögzítik. 

Tavaly októberben a lengyel alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny) a maga részéről rövidre zárta az igazságügyi reformból kiinduló, szuverenitási kérdéssé fajuló jogvitát. Határozatában nemcsak a lengyel alkotmány elsőbbségét mondta ki az uniós joggal szemben, de egyértelművé tette azt is, hogy

az Európai Unióról szóló szerződés bizonyos cikkeit értelmezésük függvényében alkotmányellenesnek tekinti.

A fejlemények kapcsán számos alkotmányjogász vélekedik úgy, hogy Lengyelország magával az alkotmánybírósági döntéssel ment el a falig. Alexander Thiele, a berlini BSP Business and Law School alkotmányjogásza szerint például a lengyel taláros testület verdiktje az uniós jog elsőbbségének a félresöprésével az EU alapját utasítja el, ami magát a lengyel uniós tagságot is kérdésessé teszi.

Noha az alkotmánybírósági döntés jelentőségét nem vonja kétségbe, valamelyest másképp vélekedik Stefan Auer, a Hong Kong-i uniós jogásza. Szerinte

Lengyelország helye az EU-ban még mindig elég biztos

– nem úgy a föderális államként tovább működő Európai Unió víziója. Szerinte Egyetlen uniós tagállam sem tudja véletlenszerűen elhagyni az Európai Uniót; hiteltelen továbbá azt képzelni hogy egy lengyel kormánynak meglenne egyáltalán arra a felhatalmazása, hogy egy ilyen radikális lépést megtegyen.

Kép: Wojtek RADWANSKI / AFP

Kapcsolódó cikkek

Összesen 236 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Unknown
2022. augusztus 11. 11:56
https://www.olvassbalroljobbra.hu/index.php/2331-mi-lesz-veled-lengyelorszag
bogdan69
2022. augusztus 10. 12:47
Ha valaki keveri a milliót és a milliárdot, az feltétlenül vegye igénybe egy szerkesztő segítségét!
Tiszafa
2022. augusztus 10. 12:34
"...hogy Lengyelország kész minden fórumon vétózni az EU kezdeményezéseit és jogi úton támadni az Európai Bizottságot. Sobolewski az interjúban azt is kilátásba helyezte, hogy Lengyelország Ursula von der Leyen bizottsági elnök leváltása érdekében is lépéseket tehet." Helyes! Már alig várom. Mama! Kezdődik!
balbako_
2022. augusztus 10. 09:44
Ezért kell szorosan együttműködni a régi barátokkal - velünk! A zsigeri ostoba nyilatkozatok helyett.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik