A nyelvvizsga-kötelezettséget is eltörli a kormány.
Csák János a felvételi átalakításáról közölte: a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”. „Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat” – mondta a miniszter.
Tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik. Csák János az egyetemi modellváltásra utalva kiemelte, ma már a hallgatók háromnegyed része „átalakult, alapítványi rendszerű” vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul.
A szervezeti átalakításon túl a kormányzat növelte az egyetemek finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit is”
– tette hozzá, jelezve, hogy így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van.
A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára.
Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség”
hangoztatta Csák János.
Kifejtette, ez az egyetemek szempontjából azt jelenti, hogy jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában, „akár itthonról, akár külföldről”. Közlése szerint továbbra is megmarad az „átlátható és kiszámítható felvi-rendszer”, és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.
Csák János szólt arról is: az állam fenntartja magának a lehetőséget, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását.
Állami ösztöndíjakat nyújtunk azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál”
– magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, „hanem talán még nőni is fog”.
A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve kiemelte: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. „Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak” - közölte.
Csák János azt mondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg. „Ehhez tartjuk magunkat a jövőben is” – fűzte hozzá, jelezve: az állam feladata e tekintetben az átmenet gördülékenységének és rendezettségének biztosítása.
(MTI)
Nyitókép: Facebook
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A brit kormány a gyermekvédelemre hivatkozva ígért gyors cselekvést, de inkább évekkel eltolná a döntést.
Kiálltam anno a tiltakozó tanárok és Pankotai Liliék mellett is, amikor kirúgással fenyegették őket.
A hatóságok nagy erőkkel nyomoznak, elkövetőt egyelőre nem vettek őrizetbe.
Segítség, a szakmai és a családi életükben egyaránt válaszokat találó középosztálybeli értelmiségieket akarnának faragni a XXI. századi lányokból! Francesca Rivafinoli írása.
De van, ami örök, az ELTE-t nem lehet letaszítani a dobozgó felsőfokáról, ami a népszerűséget illeti.
A hit nem egy politikai ideológia, hanem élő kapcsolat a Teremtővel, az Igazsággal, amely nem kirekeszt, hanem az emberi méltóságot szolgálja.
A Fidesz alelnöke Facebook-oldalán jelentette be döntését a választási eredmények után.
Andrej Babits kormányának növelnie kell az ország védelmi kiadásait.
