a tarsolylemezek igen jellegzetes 10. századi magyar rangjelző tárgyak,
1868-tól napjainkig mindössze huszonhét darab került elő közülük, így a pátyi temetőben talált két újabb példány igazi szenzációnak számít.
„Növeli a leletek értékét, hogy jól dokumentálva, ásatáson bukkantak rájuk, és gondoskodtunk az azonnali állagmegóvásukról. A tarsoly alatti földlabdát – mely magát az eredeti tarsolyt tartalmazta – is egyben kiemeltük, és a restaurátor-műhelyünkben laboratóriumi körülmények között tudtuk szétbontani. Ennek köszönhetően nem csupán a tarsoly tartalmát találtuk meg hiánytalanul, mely csiholó acélt, három kovakövet és egy fenőkőtöredéket tartalmazott, a szakszerű restaurátori munkának köszönhetően bőr- és textilmaradványokat is sikerült azonosítanunk” – részletezi Hoffmann József.
Ez azért fontos, mondja, mert a szerves anyagok csak a legritkább esetben maradnak fenn a hazai talajviszonyok között. Szintén a laboratóriumi körülményeknek köszönhető, hogy a lemezt díszítő veretek alatt zöld színű díszítésre bukkantak a restaurátorok, melyről bebizonyosodott, hogy rózsabogár páncéljából készült. „Hasonló leletről nincs tudomásunk ebből a korszakból, egyedül egy avar szíjvég alatt találtak korábban ilyen díszítést.”
Az egyik tarsolynál a pajzs alakú fedőlap széleit sűrűn egymás mellett elhelyezett, kis méretű, növényi motívumokat megjelenítő veretekkel díszítették, valamint egy központi, négyzetes elem is helyet kapott rajta. Mind a középső, mind a tarsolylemezt körben díszítő, ezüst színű veretekbe díszítés gyanánt a rózsabogár csillogó, smaragdszínű páncéldarabjait helyezték.