Így a nagyvállalatoknak nem érné meg pusztán adózási kedvezmények, vagy alacsony adókulcsok miatt harmadik országokba könyvelniük eredményüket. A másik lényegi elem a nyereség nemzetközi elszámolására vonatkozik: erről a G7 elvi megállapodásában az áll, hogy »a legnagyobb globális vállalatok«, amelyek legalább tízszázalékos nyereségrátával rendelkeznek, az efeletti rész legalább ötödét eladásaik alapján fizessék be.
A szabály lényege az lenne, hogy azok az országok részesedjenek az adóból, amelyekben a cégek a termékeiket, szolgáltatásaikat értékesítik, tehát például a Big Tech cégei ne tudjanak elbújni a helyi hatóságok elől. A Biden-adminisztráció motivációi érthetőek: növelnék a társasági adót az USA-ban, hogy ezzel finanszírozzák az elnök infrastruktúraberuházás-tervét, továbbá az is érdekük, hogy az amerikai cégek ne hagyják el a szövetségi államot más országok kedvéért. Nehéz vitába szállni Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentésével:
Véget kell vetni annak is, hogy a vállalatok tőkejövedelmeket alacsony adózású országokba helyezzék át, és meg kell állítanunk azokat a számviteli trükköket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy elkerüljék a méltányos részesedésük megfizetését.
A Mérce cikkírójának is van részigazsága, amikor a tervezettől azt reméli, hogy megálljt parancsol az adóparadicsomoknak és a lefelé tartó adóversenynek, ezzel elősegítve az alkalmazottakkal való tisztességes bánásmódot is.”
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs