Nekünk terroristák – másoknak a szebb jövő ígéretei?

2022. július 2. 12:16
Akiket mi terroristaként tartunk számon, azok azzal házalnak Afrikában és más válságrégiókban, hogy az ő segítségükkel lesznek állások, lesz víz, étel, fizetés, hogy lesz autó és lesz oktatás – hangzott el a Migrációkutató Intézet vitáján.

A terrorizmus jövője címmel rendezett angol nyelvű kerekasztal-beszélgetést a Migrációkutató Intézet az MCC Scrutonban, ahol a meghívott előadók, Diego Muro, a Saint Andrews oktatója, az MCC vendégoktatója, továbbá Felistus Kinyanjui, a Kenyatta Egyetem oktatója és Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója voltak. A moderátor Kovács Blanka, a Migrációkutató Intézet kutatója volt. 

Muro szerint

a modern terrorizmus kezdete a közhiedelemmel ellentétben nem is 2001, hanem 1972 volt,

amikor Münchenben palesztin terroristák izraeli sportolókat gyilkoltak – 2001 pusztán új lendületet adott a terrornak. Egészen három évvel ezelőttig folyamatosan nőtt a támadások száma globálisan, majd csökkenni kezdett.

Nem tudjuk, hogy ez a Covid miatt van-e, vagy az elhárítás lett jobb, hiszen nem tudunk ellenőrizni egy alternatív valóságot Covid nélkül. Mindenesetre a regionális lebontás számít, a globális adatsor megtévesztő.

Európa ugyanis jó helyzetben van, erős államokkal, jó rendvédelemmel, nincsen itt sok támadás. Eközben a Száhel-övezetben nő a támadások száma, ott nem érzik, hogy javulna a helyzet.

Marsai Viktor úgy véli, hogy az utóbbi időben főleg két nagy csoport dominálta a terrort, az Al-Kaida és az ISIS, ez a felállás azonban véget ért. A két csoport nem volt képes valódi globális dzsihádot csinálni. Viszont sikeresen hoztak létre partnereket a periferikus területeken, így Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában. Ezeknek az üzenetei látszólag még mindig kötődnek a két nagy szervezethez, de éppen azért éltek túl, mert közben kapcsolatot létesítettek a helyi közösségekkel és üzeneteket fogalmaztak meg számukra. Megoldásokat kínálnak helyi problémákra és kihasználnak helyi feszültségeket. Ilyen

sikeres csoport a szomáliai Al-Shabaab, a tálibok, az ISIS Afganisztánban, Mali iszlamistái

– ezek a csoportok megmaradtak és terjeszkednek is.

Muro hozzátette, hogy nehéz megjósolni a terror jövőjét, mert bár a választásokhoz is rengeteg adatsor van országos, helyi és egyéni szinten, mégsem ismerjük előre a végeredményt. Akkor hogyan jósolhatnánk meg a terrorizmust? Ha meg tudnánk jósolni, akkor megállítanánk.

Az bizonyos, hogy a terrorizmust bizonyos fokig az ideológia befolyásolja, és ez sokfajta lehet.

A múltban volt az anarchizmus, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a marxizmus, most pedig a szalafista dzsihadizmus.

A pszichológusok egyetértenek abban, hogy nincsen terrorista személyiség. De kell egy ok, ami körül az embereket mozgósítani lehet, s mely problémára már nem látnak más megoldást, mint a terror. De ez önmagában nem ok, hiszen mindannyiunknak vannak gondjai, mégsem vagyunk erőszakosak, tehát más tényezők is kellenek. Ilyenek lehetnek a gyenge kormányok, a gyenge állam és a gazdasági nehézségek – de ezek csak kiváltó okai a terrornak, csak elősegítői, hiszen Brazíliára is igazak ezek a feltételek, még sincsen ott sok terrorista. 

Kinyanjui szerint bizonyos régiókat jobban veszélyeztet a terror, mint másokat. Afrika jelenleg erősen veszélyeztetett, mert az embereket vonzó narratívákkal keresik meg egy szebb jövőről. Olyan embereket keresnek, akiknek cipőre sem futja, és az az ígéret, hogy megoldják a gazdasági, etnikai konfliktusokat.

A terroristák azzal jönnek, hogy lesznek állások, lesz víz, étel, fizetés, hogy lesz autód és lesz oktatás.

Ezek az üzenetek terjednek a közösségi médiában, a közéletben, de Kenyában még az iskolákban is, és nem csak vidéken, de a nagyvárosokban is. 

Marsai feltette a kérdést: milyen a terrorista csoportok megítélése a társadalomban? Félrevezető ugyanis, ha démonizáló jelzőként használjuk a szót. Aki terrorista, azzal nem tárgyalunk, voltaképpen az egyetlen megoldás rájuk a kipusztítás.

De ez sok esetben lehetetlen, mert a csoportok helyi szinten mélyen be vannak ágyazva a helyi társadalomba, és

a helyi társadalmak másképp látják őket, mint mi.

Az ISIS a nagyobb szaharai régióban bizonyos etnikai csoportokat véd meg, akik szemben állnak a más törzsek által dominált központi kormányokkal.

A helyieknek tehát az ISIS egy olyan közösség, amely megvédi érdekeiket, állásokat hoz, igazgatást, egészségügyet vezet be –nekik ez nem egyenlő a terrorizmussal. 

 

Címlapkép: Shutterstock, vita fotó: Migrációkutató Intézet, Facebook

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés