Károly herceg és a politika
Miről beszélhet egyáltalán a brit uralkodó? II. Erzsébet hetven éve gyakorolja ennek művészetét. Hosszú uralkodása során nagy hatalmú, sőt teljhatalmú királyok örököseként biztosan volt, hogy mocorgott benne a közéleti megszólalás kényszere, de soha nem hagyta el a száját politikai töltetű vélemény. És hogy a királynőben miként játszódott és játszódik le ez a halálig viselt némasági fogadalom, megint csak nem tudható – így hát a legendás brit pletykalapok vagy a nagy sikerű, ámde a valóságot egyre vadabbul szétszínező A korona című filmsorozat próbál erről beszélni.
A királynő uralkodásának alkonyán ismét a média érdeklődésének kereszttüzébe került a 74. évében járó trónörökös, Károly herceg is, miután – megint csak sajtóértesülésként – állítólag többször és határozottan kifejezte, hogy a konzervatív kormány legújabb, illegális migránsokat Ruandába kitoloncolni szándékozó terveit „visszataszítónak” tartja. (A két ország egyébként megállapodást is kötött: Ruanda az illegális migránsok befogadása mellett jelentős gazdaságfejlesztési támogatást kap, s Kigali jelezte, nagyon is kész az együttműködésre.) Az állítólagos károlyi kijelentés kapcsán a trónörökös hivatala közölte: nem kommentálnak privát beszélgetésekről szóló értesüléseket, és a politikai döntések a kormányzatot illetik meg.
