Alaptörvény-módosítást kezdeményezett Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Két ponton változtathatja meg az Országgyűlés az Alaptörvényt, miután a Fidesz frakcióvezetője ma egy módosító javaslatot terjesztett be. A Kocsis Máté által jegyzett javaslat alapján ezentúl öt évente, egy időben tervezik megrendezni az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat,
A módosító e második része nem előzmény nélküli, hiszen már az Alaptörvény megalkotása idején, 2011-ben felvetődött, hogy ismét visszavezessék a történelmi hagyományainknak megfelelő, és 1949 előtt hivatalosan is alkalmazott „vármegye” elnevezést. Ez akkor végül még nem került be az új alkotmányba, most azonban megvalósulni látszik.
A Fidesz frakcióvezetője a törvényjavaslat indoklásában kifejtette, a megyék elnevezése a magyar történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel változik meg, hiszen a közigazgatásunk alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
A javaslat indoklása úgy fogalmaz, „ A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti. A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése.”
A közigazgatási terminológia történelmi kifejezéseinek restaurációja nem idegen a Fidesz-KDNP kormányoktól. Ahogy arról a Népszava cikke alapján mi is beszámoltunk, a kedden benyújtott költségvetési törvénycsomag egyik módosító javaslata szerint a „kormánymegbízott” elnevezés helyett ismét bevezetnék a „főispán” elnevezés használatát.
A Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett javaslat indoklása szerint
„A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára” – fogalmazott a módosító indoklásában a pénzügyminiszter.
Az említett módosításokhoz hasonló volt az, amikor az egykori Kúria 2012-ben visszakapta eredeti elnevezését, miután 1949-től egészen odáig a Legfelsőbb Bíróság nevet viselte, valamint a „járások”, mint a megyénél egy szinttel kisebb közigazgatási egységek rendszerének szintén 2012-ben történt újbóli bevezetése.
Borítókép: Wikipédia
Ha például a tegnap esti önkényes hídfoglalókat vízágyúval oszlatták volna, akkor azt a magyar ellenzéki hídfőállásból diktatúrának minősítették volna, kissé nyugatabbra meg jogszerű fellépésnek.
Az ellenségeskedés, a rágalmazás ott van minden mondatában. Horváth K. József írása.
Új vizsgálat indul.
A Mandiner megkeresésére Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője leszögezte, a döntés a házasság intézményét nem érinti.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Nem tanulnak semmiből.
Őrlődnek a brüsszeli gazdáik és a magyar társadalom többségének világról vallott elképzelése között.
A következmények beláthatatlanok.
