A „mi-ők” különbségtételről

2022. június 12. 17:19

Szabados Ádám
Divinity
Fehérek és a feketék, nők és a férfiak, heteroszexuálisok és homoszexuálisok, nyugatiak és keletiek, fővárosiak és vidékiek, városiak és falusiak, oroszok és ukránok.

„Az emberek közötti konfliktusokért sokan a »mi-ők« megkülönböztetést teszik felelőssé. Az érvelésük logikája egyszerű. Aki »mi és »ők« kettősségében gondolkodik a világról, az szétválaszt, aki szétválaszt, az pedig össze is ugraszt. Sokkal jobb lenne ezért a világ, ha nem gondolkodnánk »mi-ők« kettősségekben. Ha van a »mi« és vannak az »ők«, akkor a »mi« és az »ők« előbb-utóbb óhatatlanul egymás ellen kezdenek harcolni. Ez történik a klikkek, a pártok, a nemzetségek, a törzsek, a népek és a nemzetek esetében. Ezt látjuk a fehérek és a feketék, a nők és a férfiak, a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok, a nyugatiak és a keletiek, a fővárosiak és a vidékiek, a városiak és a falusiak, az oroszok és az ukránok között. Ez történik minden alkalommal, amikor »mi és ők”-re osztjuk az embereket.

Elismerem, van ebben némi igazság. A tuszik és a hutuk közötti különbségek felnagyítása egyenesen népirtáshoz vezetett, de említhetnénk a törökök és örmények, vagy a szerbek és a bosnyákok közti feszültségeket is. Vagy akár a zsidók megsemmisítését. A népek közti háborúk lajstroma is hosszú.

Amiről a fenti gondolatmenet terjesztői nem vesznek tudomást, az viszont az, hogy a konfliktusok gyökere lehet éppen a különbségek mesterséges eltörlése is,

amikor az eltérő önazonosságokat valamiféle virtuális öntőedényben próbálják egybeolvasztani. A délszláv népeket egyesítő jugoszláv eszmét a többiek a szerbek bekebelezési kísérleteként élték meg, és a kísérlet háborúba torkollott. Amikor a Szovjetunióban az ukrán és orosz szovjet köztársaságok forrtak szövetségbe, ukránok milliói haltak éhen, és ez olthatatlan vágyat teremtett bennük az orosz néptől való távolságra. Az Európai Unió olvasztótégelye is mind több feszültséget okoz a kisebb nemzetekben.”

(A ruandai népirtás áldozatairól emlékeznek meg a ruandai főváros, Kigali Amahoro Stadionban 2019. április 7-én. Huszonöt éve, 1994. április 6-án kezdődött a második világháború utáni egyik legsúlyosabb népirtás Ruandában, ahol körülbelül száz nap alatt hutu szélsőségesek mintegy 800 ezer, többségében a kisebbségi tuszi népcsoporthoz tartozó embert mészároltak le.MTI/EPA/Kurokava Dai)

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés