Elon Musk kirúgással fenyeget mindenkit a Teslánál, aki home office-ban mer gondolkodni. Mindeközben az összes mutató azt jelzi, hogy az otthoni munkavégzés tökéletesen hatékonyan működik. Hazánkban a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével immár törvényi szintre emelkedett a home office szabályozása, ami nagy lökést adhat a munkaerőpiacnak. A modell működik és működni is fog.
Elon Musk rendesen kicsapta a biztosítékot a minap, amikor egy kiszivárgott belső e-mail szerint ultimátumot adott a Tesla dolgozóinak. A világ leggazdagabb embere már a koronavírus-járvány alatt kirohanásokat intézett a távmunka ellen, most pedig, hogy a helyzet konszolidálódni látszik, hallani sem akar arról, hogy az irodákban dolgozó munkavállalói ne a Tesla épületeiben töltsék munkaidejüket. A levél szerint „az iroda az alkalmazott elsődleges munkahelye, nem pedig egy távoli kirendeltség”, így elvárja, hogy a munkavállalók minimum heti 40 órát bent tartózkodjanak (a minimum szót még egyszer hangsúlyozta), ellenkező esetben ki lesznek rúgva. Musk feudális nézetei elég különösnek hatnak 2022-ben. Annál is inkább, mert az elmúlt időszakban éppen az évszázad médiaüzletének kikiáltott Twitter-vásárlása körül kavarognak az indulatok. Ha Musk megveszi a vállalatot, és ragaszkodik begyepesedett elveihez, akkor darázsfészekbe nyúl. Éppen a Twitter az a cég, amelynek vezérigazgatója, Parag Agrawal e-mailt küldött valamennyi munkavállalójának, amelyben közölte velük:
A levél éppen Musk vételi szándékának bejelentése előtt fogalmazódott, így érthető, hogy a Twitter alkalmazottai nem éppen messiásként várják az új főnököt.
Pedig a home office mára gyakorlatilag már nem kiváltság vagy munkáltatói juttatás, hanem a munkaszerződésbe beépített elem. A járvány és a lockdownok idején meglepően könnyen álltak át a cégek az új rendszerre, a hatékonyság pedig új trendet jelenített meg a munkaerőpiacon. Egy 2020-as felmérés szerint mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal szereplőinek majdnem 90 százaléka vélte úgy, hogy a home office-ban töltött munka hatékonysága nem hogy nem csökkent a hagyományoshoz képest, hanem számottevően nőtt.
A KSH adott időszakra vonatkozó adatai szerint a járvány alatt a távmunkában vagy home office-ban dolgozók között felülreprezentáltak voltak a nők, a 25–44 évesek és a városban élők. A nők arányának növekedéséhez az is hozzátartozik, hogy a járványügyi védekezés részeként bevezetett otthoni munka segített a kisgyerekes anyáknak is visszatérnie a munkaerőpiacra – mondhatjuk úgy is: egyenlő esélyekkel indultak. A home office-ban dolgozók száma a járvány alatt az adott időszakok fertőzési rátájához és intézkedéseihez igazodva alakult, de jellemző adat, hogy 2021-ben – még mindig a védekezés részeként – 482 ezren dolgoztak otthonról, ami a foglalkoztatottak 11 százalékát jelentette.
Általános tendencia volt, hogy a vállalati vezetők már a járvány alatt meggyőződtek a home office gyakorlati működőképességéről, így idejében elkezdtek hosszú távú terveket készíteni a veszélyhelyzet utáni időkre.
A Bosch magyarországi csoportja például a koronavírus megjelenése után máris azt monitorozta, hogyan értékelik a munkakörülményeket és saját teljesítményüket a home office-ba kényszerült kollégáik. Az egyöntetűen pozitív választ a saját tapasztalataik is megerősítették, így elkezdhették beépíteni a tervekbe a hibrid munkavégzési lehetőségeket.
Elon Musk „minimum 40 óra az irodában” csatakiáltása enyhén szólva is nevetségesnek hat egy olyan megváltozott nemzetközi környezetben, ahol a munkáltatói oldal szereplőinek döntő többsége rájött arra, hogy az elvégzett munka mennyisége és minősége teljesen értelmetlenné teszi az irodában töltött órák számolását. A hibrid vagy full otthoni munkavégzés lehetősége ráadásul az új trend terjedésével gyakorlatilag munkavállalói elvárás lett. Egy 2021 márciusában készült felmérés elég erősen mutatta a paradigmaváltás szükségességét.
Az alkalmazottak 54 százaléka megfontolná, hogy állást váltson, ha nem nyújtanak számára rugalmas munkavégzést a veszélyhelyzet elmúltával.
Az EY Work Reimagined Employee Survey kutatásban 16 264 dolgozóval készítettek felmérést 16 országban és 23 iparágban 2021 márciusában. A megkérdezettek több mint fele az Y-generációból (1980-2000 között születettek köréből) került ki. A válaszadók legalább 500 munkatársat foglalkoztató vállalatoknál dolgoznak.
A home office hatékonyságát a hazai cégek is felismerték, a Magyar Telekomnál és az MVM-csoportnál például a távmunka és a digitális munkavégzési megoldások szerves részeivé váltak a vállalat életének. A járvány alatti veszélyhelyzetben a kormány rendeletet hozott az otthoni munkavégzésről, de az nyilvánvaló vált, hogy a tág értelmezési lehetőségek miatt a home office-t, mint munkavégzési lehetőséget, törvényileg kell szabályozni. Bár a törvényt már tavaly megalkották, hatályba lépésére a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséig kellett várni, ami június 1-jén éjfélkor következett be.
A home office törvénybe emelést nem egy teljesen új törvényalkotási folyamattal oldották meg, hanem a munka törvénykönyvéről szóló 2012-es törvény távmunkavégzésről szóló részét gumizták meg úgy, hogy az alkalmassá vált a beillesztésére. A módosításban nincs is elkülönítve a távmunka és a home office fogalma, a szöveg a távmunkavégzés gyűjtőszót használja. A legfontosabb, hogy a távmunkavégzést, annak feltételeit, a munkaidő munkahelyen és azon kívül töltött arányát a munkáltató és a munkavállaló megállapodásának megfelelően a munkaszerződésben kell rögzíteni.
Ezt lehet tágabban értelmezni, eltérni tőle, de a külön feltételeket külön megállapodásban kell rögzíteni.
Ha a munkavégzés számítástechnikai eszközön történik, akkor a munkavégzés helyszínét mindenki szabadon választhatja meg, ellenben maga felel a biztonságos munkavégzés feltételeiről, amelyekről a munkáltató tájékoztatja őt. Ami lényeges: a távmunka (home office) nem jelent automatikusan kötetlen munkaidőt, így a munkavállaló otthon is kötelezhető a munkaszerződésben foglalt munkaidő betartására. A home office esetében nincs lehetőség tételes rezsi-elszámolásra a munkáltató felé, annak kompenzációja idén havonta maximum húszezer forint lehet.
A home office kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a folyamatos munkaerőhiánnyal küszködő szektorok olyan munkaerő-tartalékokat vonzzanak be, amelyeket eddig nem tudtak, például a nyugdíjasokat és a kisgyermekes anyákat. Azt se feledjük, hogy a járvány miatt jelentősen megváltoztak a munkavállalói igények is, így azok a cégek, amelyek már állásajánlatukban hangsúlyozottan kommunikálják a home office lehetőségét, egyértelmű versenyelőnybe kerülnek a munkaerőpiacon. Nem véletlen, hogy a járvány előtti időszakhoz képest már háromszor-négyszer több olyan álláshirdetést találni, ahol feltüntetik ezt a lehetőséget.
Ők a munkavégzés gyorsaságára, mások megelőzésére teszik a hangsúlyt, a munka-magánélet arányának egészséges egyensúlyát pedig természetesnek veszik, így szinte lehetetlen lesz őket egy irodában „fogva tartani ” 8-10 órákra.
A home office olyan lépés a munkavégzési területen, amelynek paradigmaváltó hatása hosszú távon is megmutatkozik majd. A szervezeti kultúrának a munkavállalók elégedettségét maximálisan figyelembe vevő fejlesztésével a vállalatok új kapukat tárnak ki, ami a lehető legjobb hatással lehet a munkaerőpiacra. A gyökeres változás már elkezdődött: Belgiumban és Angliában bevezették a négynapos munkahetet, a Magyar Telekom pedig úttörő jelleggel kezdi el a napokban tesztelni ugyanezt. Ha az eredmények pozitívak lesznek, az újabb áttörést fog jelenteni a munkavégzés területén, azok a cégek ugyanis, amelyek ezt a lehetőséget kínálják, óriási előnyre tesznek szert a munkaerőpiacon.
Elon Musk dührohama pedig előre borítékolható.
Fotó: MTI/Marjai János
A mai Péter Magyar azért hasonlít egykori önmagára, csak most az idegeli be, ha nem róla szólnak a hírek, nem vele van tele sajtó.
Az áttekintés a Telex, a 444, a HVG, a Mandiner, a PestiSrácok és a Magyar Nemzet cikkeire támaszkodik.
Egyre nagyobb a nyomás a vállalaton, hogy valami újjal rukkoljon elő.
A főszereplő Gulyás Gergely lesz.
A díjátadó gála november 26-án 19 órától lesz a Várkert Bazárban.
Még csak most pörögnek fel az események a kötcsei incidens kapcsán, ugyanis nyomozás indulhat Ruszin-Szendi Romulusz ellen, aki riporterünket, Móna Márkot, többször is meglökte.
Miután a magyar miniszterelnök videója bejárta a román sajtót, Nicușor Dan államfő mégsem vett részt az RMDSZ kongresszusán.
