A német kancellár ígéretet tett arra, hogy segít a nyugat-balkáni országoknak az európai uniós tagságért folytatott törekvéseikben.
Koszovóban kezdte két-napos nyugat-balkáni látogatását Olaf Scholz német kancellár, pénteken Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel találkozott a koszovói fővárosban, Pristinában – számolt be a 24.hu. A cikk szerint itt többek között arról beszélt, hogy az ukrajnai háború új lendületet adott annak, hogy Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó a mainál erősebb szálakon kapcsolódjon az Európai Unióhoz.
Scholz ígéretet tett arra, hogy
Ez szerinte hozzájárulhat a regionális feszültségek enyhítéséhez és a rivális hatalmak, például Oroszország növekvő befolyásának kivédéséhez. Scholz azt mondta, a csatlakozási folyamatot az EU nagyon komolyan gondolja, és reális esély is van rá, ha mindenki megteszi a szükséges erőfeszítéseket.
Ukrajna és Moldávia a háború kezdete óta szorgalmazza az EU-s csatlakozási folyamata felgyorsítását, s ez felveti a kérdést, hogy az ő csatlakozásukat kell-e most inkább siettetni, vagy jobb, ha beállnak a sorba a nyugat-balkáni országok mögé.
Az EU-tagság ígérete a délszláv-válság óta a reformok és a jelentős együttműködések mozgatórugója a térségben, ám a csatlakozási folyamatok az utóbbi időben több körülmény miatt megbicsaklani látszottak.
elég csak az oroszbarát boszniai szerbek elszakadási terveire vagy az Észak-Macedónia névváltoztatásához vezető csetepatéra vagy a Bulgáriával folytatott nyelvhasználati vitára gondolni.
Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Gyorsan reagált a NATO.
Csak Franciaország és Lengyelország hívhat le több forrást.
A kötcsei találkozón Orbán Viktor beszéde idén is programalkotó jelleggel határozta meg a jobboldali politikai közösség gondolkodását.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
Magyarország és Lengyelország ellen szervezkednek.
A magyar miniszterelnök a közösségi médián keresztül üzente meg a skandináv ország népének, hogy nyugtalankodik, miután szerinte a gyenge kormányzás és a hagyományos értékek feladása miatt barbárság gyökeresedett meg az országban.
Ukrajna a 120 milliárd dollárosra becsült 2026-os hadikiadásainak csak a felét képes állni, a többit nyugati partnerektől várja.
