A háború első áldozata az igazság

2022. június 7. 8:01

Georg Spöttle
Magyar Nemzet
A PC elvakít, és a Nyugat egyáltalán nem foglalkozik az orosz offenzívát kiváltó okokkal.

„Az európai jóemberkedésnél kevesebb önpusztító ideológia van. Nem kell hozzá filozofikus gondolkodás vagy politológusi diploma, elég elmenni egy berlini vagy amszterdami benzinkúthoz, netán kifizetni egy stuttgarti lakás rezsijét. A megvilágosodás percek alatt bekövetkezik. »Szankciók, spórolás, ne mosd ki a ruhád, csak szellőztesd, nem kell zuhanyozni, fájni fog, de morálisan győzni fogunk.« Csodás szalagcímek, közel a szívhez, de távol a valóságtól. Mi is történt valójában? A szankcióknak hála az orosz rubel húsz százalékkal erősebb, mint a különleges hadművelet megindítása előtt, viszont a német kutaknál a dízel ára már a kilencszáz forintot súrolja, és a kormány figyelmeztette az embereket, hogy az idei fűtésszezon családonként háromezer euróval (1,2 millió forinttal) drágább lesz. Ez sokaknak majdnem a kéthavi bére.

Mindeközben Moszkva a szankciók miatt megmaradt gázt és kőolajat jobb áron értékesítette olyan energiaéhes országoknak, mint Kína, India és Pakisztán. Az oroszok aranyfelvásárlása is komolyan megtámogatta a rubelt. Ezzel egy időben Kína is hatalmas előnyökre tesz szert. A nagy amerikai techcégek helyett most kínai óriások uralják az orosz piacot. Nem kétséges, hogy Afrika éhező régióiba is Peking szállítja majd a gabonát, cserébe a mobiltelefon- és számítógépgyártáshoz szükséges földfémekért és a halászati jogokért. Hasonlóképpen politizálnak most Afganisztánban is, kihasználva a Nyugat hagyta gazdasági vákuumot. Fácit: a konfliktusnak két nagy vesztese van, Amerika és az Európai Unió.  Nem lesz döntetlen, legalábbis ebben a háborúban biztosan nem. Aki az elmúlt évtizedekben figyelemmel kísérte az orosz elnök, Vlagyimir Putyin politikáját, az tisztában van ezzel. Oroszország győzni akar és győzni is fog. Ha visszagondolunk a csecsenföldi háborúkra, a Krím félsziget elfoglalására vagy az Iszlám Állam ellen aratott szíriai győzelemre, sejthetjük a végkifejletet. A kérdés csupán az, hogy mikor lesz meg a győzelem és milyen áron.

Henry Kissinger volt külügyminiszter minden idők legintelligensebb politikusai közé sorolható, és elképesztő tapasztalattal rendelkezik a hidegháborús időkből. Davosban azt sugallta, hogy Ukrajnának szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy területekről kell lemondania Oroszország javára. Ez az egyetlen módja a fegyveres konfliktus mielőbbi befejezésének. Kissinger veszélyesnek nevezte a további fegyverszállításokat, mivel az eszkalációhoz vezethet, pontosabban még keményebb orosz reakciót válthat ki. Washington eddig nem akart modern, rövid és közepes hatótávolságú rakétarendszereket küldeni Kijevnek, ám már ebben is változás állt be. Már a száz kilométeres, közepes hatótávolságú rakéták Ukrajnába szállítása is eldőlt. Kissinger szerint Kijev ezzel Oroszország belsejében is támadhat stratégiai célpontokat, és ez heves reakciót váltott ki Moszkvától. Túl sok kétség nem férhet ehhez.

A PC elvakít, és a Nyugat egyáltalán nem foglalkozik az orosz offenzívát kiváltó okokkal. Pedig ilyenek akadnak szép számmal. A kijevi adminisztráció kisebbségek ellen hozott törvényei nemcsak minket, magyarokat érintettek érzékenyen és diszkriminatívan, hanem az orosz kisebbséget is. A Donbasz-régióban hét éve zajló állóháborúban sok ezren vesztették életüket. Míg ukrán nacionalisták kárpátaljai honfitársainkat »csak« listázták, ha felvették a magyar állampolgárságot, óriásplakátokon fenyegették őket vagy éppen felgyújtották Ungváron a kultúrházat, addig Donyeck és Luhanszk megyékben civil célpontokat, buszokat vagy iskolákat lőttek. Kijev semmit sem tett az Azov-ezred vagy a banderista szélsőségesek megfékezésére, akik náci szimbólumokkal, nemegyszer a horogkeresztes ukrán zászlóval indultak harcba az orosz kisebbség ellen. Fennállt a lehetősége egy népszavazásnak is, amelyben a két terület orosz ajkú lakossága eldönthette volna, hogy hova szeretnének tartozni. Zelenszkij tudta, ha ez megtörténne, akkor kénytelen lenne elfogadni a népszavazás eredményét, ám politikailag ebbe belebukna, mivel a kormányban lévő nacionalisták azzal vádolnák, hogy önként adott át két megyét az oroszoknak. Zelenszkij inkább hagyta eldurvulni az összecsapásokat. Egy nemrégiben kikerült videófelvételen az akkor még színész Zelenszkij megtapsolta az ukrán nacionalistákat, és söpredéknek titulálta az orosz kisebbséget. Kijev hét év alatt sem próbálta meg politikai és diplomáciai úton rendezni a helyzetet.

Most a nyugati fegyverszállítások adnak önbizalmat Zelenszkijnek, aki már azt vizionálta, hogy az év végén csapatai bevonulnak a Krím félszigetre. Furcsa, hogy a Nyugat is már csak fegyverszállításban gondolkodik, és szó sem esik béketárgyalásokról. Moszkva pedig időre játszik, mivel rengeteg erőforrással rendelkezik. Kivárja, hogy a nyugati országok belefáradjanak Ukrajna támogatásába, a szankciókat megszenvedő lakosság zúgolódjon és nyomást gyakoroljon a kormányokra. Ez a taktika be is válhat; persze időigényes, és elhúzza az offenzíva idejét, azt pedig nemcsak hetekben, hónapokban, hanem emberi életekben is mérni kell.”

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 52 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az unió eddig csak hibás döntéseket hozott.
Attól tartok, a halállista hamarosan uniós érték lesz és aki nem vezeti be, számíthat a hetes cikkelyre .
Nemzetközileg senki nem mer megszólalni a halállista ellen!!!!!!???

Világos okfejtés.

"Kijev semmit sem tett az Azov-ezred vagy a banderista szélsőségesek megfékezésére, akik náci szimbólumokkal, nemegyszer a horogkeresztes ukrán zászlóval indultak harcba az orosz kisebbség ellen."

Az Azov ezred az ukrán hadsereg részévé vált, a népirtó Bandera ukrán hős lett, szobrokat kapott, az Azovosok ott vannak az SBU-ban, Zelenszkij közelében. Zelenszkij a szélsőjobbos pártok kivételével minden más politikai erőt betiltott.

Szóval Kijev egy csomó dolgot tett annak érdekében, hogy az Azov a kharkovi huligánokból mára Ukrajna legbefolyásosabb hatalmi tényezőjévé váljon. Írtak erről a nyugati lapok is 2022 előtt, csak aztán hirtelen elfelejtkeztek erről, mivel Putyin lett a főmumus.

Pontosan! Már a látszatra sem ad az USA! Felháborító, amit Brüsszel művel!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés