Magyarország ideológiai támadás alatt áll

2022. május 25. 18:56
Sem az Európai Bizottság, sem az Európai Unió Bírósága nem tartja tiszteletben a jogállamiság azon alkotóelemeit, amelyekre saját maguk is állítólag támaszkodnak – mutat rá Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, az 1. Számú Rennes-i Egyetem professzora.

Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.

Hosszabb ideje tanulmányozza az úgynevezett jogállamisági mechanizmust. Mi az újdonsága ennek az intézménynek az európai jogban?
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2020 decemberében elfogadott rendelete új pénzügyi szankciókat hozott létre arra az esetre, ha „a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”. Szembeötlő, hogy a rendelkezés szándékoltan homályos megfogalmazású. Magyarország és Lengyel­ország jól tudják, hogy a szabályozásnak kifejezetten ők a célpontjai, jóllehet egyes tagállamokban sokkal súlyosabb méreteket ölt a korrupció vagy a közbeszerzési szabályok megsértése. Emiatt kérelmet nyújtottak be a szabályozás önkényessége miatt. Az Európai Unió Bírósága 2022 februárjában a tőle megszokott, kétértelmű körmondatokkal elutasította a magyar és lengyel keresetet. Persze mindannyian jól tudjuk, hogy az EUB mindig igazat ad az EB-nek.

Hogyan lehet definiálni a jogállamiságot? Egyetlen jog­államisági fogalom létezik, vagy pedig az egyes nemzetek történelmébe, hagyományaiba ágyazódik a meghatározás?
A Rechtsstaat kifejezést a 19. századi német jogászok alkották meg, de soha nem egyedi vagy egyértelmű fogalomként tekintettek rá. Tudományos fogalom, amelynek a tételes jogban nincsen meghatározott tartalma, a tudós szerzők pedig különféle jelentéseket tulajdonítanak neki. A tartalma csakúgy, mint a többi jogintézményhez való viszonya tehát gyakran ellentmondásos. A Németországban és Franciaországban érvényesülő változata formálisabb, egyfajta szervezeti jelleget öltött. Apolitikus fogalomként használták, a jogi normák minőségén, az egyenlőség és a kiszámíthatóság követelményein kívül nem volt ideológiai töltete. A jogállamiság célja, hogy korlátozza a döntéshozó, vagyis lényegében a végrehajtó hatalom és a közigazgatás önkényes működését. Ennek eredményeként egy köztisztviselő vagy bíró nem a kénye-kedve vagy személyes preferenciái szerint dönt, hanem előre meghatározott törvények alapján. A jogállam tehát a rendőrállam ellenében fogant, a jogbiztonság, valamint az önkényes döntések megelőzése iránti vágy hívta életre. Mindemellett a jogállamiság fogalma minden más „értéktől” független marad.

Nyitóképen: Csontváry Kosztka Tivadar: Zrínyi kirohanása (1903). Fotó: Wikipédia

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés