A fekete- és a majomhimlő egyébként ugyanúgy kezdődik: akár 21 napos lappangási idővel, lázzal, izomfájdalommal, hát- és fejfájással, a különbség viszont, hogy míg a majomhimlőben szenvedők nyirokcsomója megnagyobbodik, addig a feketehimlőnél ilyesmit nem írtak le. A majomhimlő másik tipikus tünete a bárányhimlőszerű kiütések, ami a betegség második-harmadik napján jelentkezik az arcon, majd onnan kezd lefelé terjedni az egész testre. Ezek a kiütések rendkívül viszketnek és fájdalmasak is lehetnek, a betegség lefolyása alatt először hólyagokká alakulnak, majd elgennyesednek, végül kipukkadnak, aztán bevarasodnak, de heg formájában akár meg is maradhatnak.
Hogyan terjed a vírus?
A vírus nem légutakon, hanem szoros kontaktusok segítségével terjed,
a kiütéseken keresztül adható át nedvekkel, nyálkahártyaérintkezéssel. Tehát nem kapható el a villamoson, ha egy fertőzött rátüsszent az emberre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a nyugati országokban az esetek többségét férfiakkal szexuális kapcsolatban lévő férfiak esetében észlelték. A WHO kutatja a vírus átadásának lehetséges módjait. Szlávik ezt azzal egészítette ki, hogy már olyan érintetett is találtak, aki nem homoszexuális. Mindenesetre azt, hogy szex közben is terjed, egyelőre nem bizonyították, de a szoros kontaktus miatt nagy rá az esély. Rusvai Miklós víruskutató a fertőzési lehetőségek között a szülő-gyerek kapcsolatot, az élettársi kapcsolatot, a szexuális viszonyt, ápolt és ápoló közötti kapcsolatot is említette az InfoRádiónak adott interjúban.
Állatról emberre is terjed, méghozzá a majmok, rágcsálók simogatásával bőrön keresztül, a három hét lappangás pedig bőven elég arra, hogy a fertőzött behordozza a kórt akár egy másik országba. Szlávik szerint egyelőre azonban semmi jele annak, hogy a majomhimlőből a koronavírushoz hasonló járvány alakuljon.