A magyar jobboldal felismerte: a demokrácia nem csak liberális lehet.
„Amikor mi közösen elkezdtük megszervezni az első európai CPAC-et a jobboldal óceánokon átívelő összekapcsolásáért, tudtuk, hogy ez embert próbáló feladat lesz. Azért is, mert a nemzetek közötti jobboldali összemozgás küllői közé a liberális mainstream éket akart verni, ők ugyanis nem nézik jó szemmel mindazt, ami Magyarországon végbemegy. Nem drukkolnak a konzervatív reneszánsz megvalósításáért, és a jobboldali konjunktúra titkának továbbadásáért sem.
Mi azonban szeretjük a kihívásokat, és nem ijedünk meg azoktól. Főleg akkor nem, ha jó, nemes célokról van szó.Isten, haza, család. Ez volt a CPAC Hungary jelmondata. Nem véletlenül választottuk a rendezvény mottójául. Ezek vagyunk mi, ez az, amiben hiszünk, és ez az, amire büszkék vagyunk: civilizációnk zsidó–keresztyén hagyománya, a nemzeti identitás és a szuverenitás megőrzése, a család és a gyermekek védelme.
De mindez most veszélyben forog. Egy jóemberkedő, valójában minden más véleményt elnyomó politikai gyakorlat átfogó támadás alá vette nem csak mindezt, de a szólásszabadságot, a józan észt és a természet törvényeit is.
A szomszédunkban dúló, kegyetlen háború idején ráadásul, amikor a nyugati világ együttállására, az egymás közötti kohézió erősítésére volna szükség, a nyílt társadalom hálózatának képviselői mással sincsenek elfoglalva, mint öncélú ideológiai csatározásokkal, mondvacsinált jogállamisági eljárásokkal és jelentésekkel – vagy éppen annak hivatalos rögzítésével, hogy a férfiak is szülhetnek. Való igaz, Nyugaton már kérlelhetetlenül letaglózó a liberális hegemónia – nálunk viszont magukat továbbra is véleménybuborékba zárva végzik a választási eredmények, a valóság feldolgozását.
Ebben nyilván nem is a véletlennek, hanem a politikai tehetségnek és tehetségtelenségnek van inkább szerepe. Ha mi, magyarok mindezt nem meséljük a történelmileg ez esetben most nálunk szerencsétlenebb helyzetbe került barátainknak, akkor a nyugati konzervatívok mégoly méltányolható erőfeszítéseik ellenére is legfeljebb csak ideiglenes sikereket tudnak hozni.”
Nyitókép: Facebook
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A befagyasztott orosz vagyon Brüsszel által tervezett eltulajdonítása tulajdonképpen egy hadüzenet.
„Még Sztálin legfőbb ügyésze, Visinszkij is megnyalná mind a tíz ujját, ugyanis ő vallotta, hogy »a jog a politika szolgálóleánya” – nyilatkozta az Európai Bizottsága legújabb lépése kapcsán a Mandinernek az Alapjogokért Központ főigazgatója.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
