Stabilitás és dinamika – ilyen lesz az új kormány

2022. május 25. 06:00

Kedden megalakult az ötödik Orbán-kormány. Ennek apropóján részletesebben is bemutatjuk, mi változott az előző ciklusokhoz képest, és mi várható az új kabinet összetétele alapján a következő négy évben.

2022. május 25. 06:00
null
Pálfy Dániel Ábel

Alaposan átalakul, de nagyobbrészt mégis a régi marad – ezzel a látszólagos ellentmondással lehet röviden jellemezni az új kormányzati struktúrát az eddig megismert információk alapján. Orbán Viktor ugyanis a korábbiakhoz hasonlóan a legtöbb minisztert megtartotta pozíciójában, van két nagy visszatérő is, viszont mindössze három új miniszter kapott helyet az új kabinetben.

Bár a miniszterelnök Kossuth Rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, „sok és mélyreható változást” tervez, ez első blikkre nem látszik. Jobban megnézve azonban látható, hogy megszűnt három miniszteri tisztség és az egyik legismertebb minisztérium, a hozzájuk tartozó feladatok megoszlanak majd a korábbi és az új tárcák között, miközben egyes megmaradó minisztériumi szakterületek is gazdát cserélnek majd.

Összegeztük, mit lehet eddig tudni Magyarország új kormányáról, és elemzők segítségével megpróbáltunk feltérképezni, ezek alapján mire számíthatunk a következő négy évben.

Az új kormány fókuszában a gazdaság lesz

Az a kormánynévsor bemutatása óta egyértelmű, hogy az ötödik Orbán-kormány fókuszában a gazdasági kérdések állnak majd. Öt olyan miniszter is lesz a kabinetben, akik alapvetően gazdasági kérdésekkel foglalkoznak majd.

Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, korábban az MNB alelnöke, gazdaságfejlesztésért felelős miniszter lesz, feladatai közé tartozik majd a bankok, tőzsdék, biztosítók, magántőkealapok, az állami vállalatok és a szerencsejáték felügyelete.

Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételét követően elmondott beszédében kiemelte, hogy

Magyarország gazdaságát az előttünk álló években a beruházásokra tervezik alapozni.

Ez alapján valószínűleg nem véletlen, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokért immár önálló minisztérium felel, amelyet Lázár János vezet majd.

Az Európai Unióval folytatott állandósult viták, és a pénzügyi források visszatartása szintén nem mellékes szempont, különösen a jelenlegi világgazdasági helyzetben, így érthető, hogy Navracsics Tibor, volt EU-biztos személyében ezért is egy kormánytag felel majd.

A lassan örökös pénzügyminiszterré avatható Varga Mihály szerepét nem kell magyarázni, és alapvetően a gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd Technológiai és Ipari Minisztérium. Palkovics László minisztériumához tartozik a nevében említett területek mellett az állami infrastruktúra kezelése a bányászat és a környezetvédelem ügye.  

Mélyreható változások

A változások közt talán a legszembetűnőbb, hogy megszűnik a sokat bírált, a humán területekért felelős államtitkárságokat tömörítő Emberi Erőforrások Minisztériuma, és az alá tartozó szakpolitikai faladatok a jövőben megoszlanak a korábbi, és az újonnan létrejövő tárcák között.

Ez a közelmúlt eseményeit tekintve nem olyan nagy meglepetés. A családpolitika területe Novák Katalin személyében önálló tárca nélküli miniszterhez került, a koronavírus-járvány kezdete óta pedig az egészségügy jó részét a Belügyminisztérium felügyelte. Ide kerül most a közoktatás és a szociális terület is.

A családokért felelős tárca nélküli miniszter posztja azonban most megszűnik.

A családpolitika területe információink szerint az újonnan létrejött Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik majd.

Csakúgy mint a felsőoktatás valamint a szakoktatás területei.  

Szintén megszűnik a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszteri tisztség is. Ezt a projektet mostantól Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter vezeti. A nemzeti vagyon kezelése pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter hatásköre lesz.

Nagy változás még, hogy a kiemelt beruházások kezelése és az építésügy irányítása egyaránt kikerült a Miniszterelnökség feladatai közül, és Lázár János vezetésével egy önálló tárca végzi majd ezeket. A környezetvédelem pedig az agrárminisztériumtól a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz (TIM) kerül.

Összefonódó szerkezet

A korábbi Orbán-kormányokkal szemben az új kabinet esetében szembeötlő, hogy nagyon sok olyan szakpolitikai terület van, amelyek több tárcát is érintenek. Az oktatás egyik részét például a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium, a másikat Csák János tárcája viszi majd.

A miniszterelnöki beszédben elhangzottak alapján – miszerint az oktatás és az egészségügy területén számít az egyházakra – e két belügyhöz tartozó terület érinti az egyházakért is felelős Semjén Zsolt tárcáját is. Az oktatással is összefüggő kutatás-fejlesztési terület bizonyos értelemben a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumot is érinti.

(érthető, hogy a két miniszter még a kormány megalakulása előtt összeült egyeztetni) és a szintén a TIM-hez tartozó állami infrastruktúrával valamint iparral egyaránt. Meg persze az éppen óriási ütemben fejlődő hadiiparral, amely a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium egyik fő területe.

Mindezt jó ideig lehetne még sorolni, de a lényeg az, hogy ez alapján valószínű, hogy a minisztériumok elsősorban nem a korábbiakhoz hasonló elkülönült szakpolitikai intézmények, hanem összefonódó rendszert alkotó, egyes problémakörökért  felelős központok lesznek, amelyek az eddigieknél szorosabban együtt fognak működni.  

Győztes csapat

A változások és a strukturális átalakulás mellett azonban a miniszterek legtöbbje személyét és feladatait tekintve is a stabilitást, az állandóságot képviseli. Varga Mihály negyedik alkalommal lesz pénzügyminiszter, a belügyminiszteri posztot, ahogy eddig mindegyikben, Orbán Viktor ötödik kormányban is Pintér Sándor tölti be. Semjén Zsolt, ahogy az elmúlt tizenkét évben, ezúttal is miniszterelnök-helyettes lesz.

Tapasztalt miniszternek számít a 2015-től tárcavezető Rogán Antal, aki továbbra is a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője lesz. Szintén komoly rutinnal rendelkezik Szijjártó Péter, aki 2014 óta külügyminiszter, és Gulyás Gergely, aki második ciklusát kezdi a Miniszterelnökség élén.

Palkovics László akadémikus, egyetemi tanár volt már kormánybiztos, valamint innovációs és technológiai miniszter, most a mögöttünk álló ciklushoz hasonló területekért felel. Varga Judit és Nagy István pedig újrázhatnak igazságügyi -, illetve agrárminiszterként.

Orbán Viktor ebben a ciklusban is politikai igazgatóként számít Orbán Balázs munkájára. A Miniszterelnökség eddigi miniszterhelyettese új, szélesebb feladatkört kap: általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését. 

Hajdú András kutató, Mathias Corvinus Collegium Politikatudományi Műhely:

A korábbi Orbán-kormányoknak is jellegzetessége volt, hogy tagjai olyan miniszterek voltak, akik saját területükön nagyon komoly tapasztalattal és személyes kapcsolati hálóval rendelkeztek. Az új kormányt alkotó politikusok jó része hogy emellett nagyon erős politikai tapasztalattal rendelkezik. Navracsics Tibor az egyetlen fideszes politikus, aki uniós biztosként is szerzett tapasztalatot, és európai szinten komoly kapcsolatrendszert. Óriási politikai rutint hoz magával a másik nagy visszatérő, Lázár János is. Az új érkezők, Csák János és Nagy Márton pedig nagyon komoly szakmai előéletet tudhatnak maguk mögött, a saját területükön korábban is nagy eredményeket értek el. Ahogy a korábbi Fidesz-kormányok idején, most is a gazdaság határozza meg legjobban a kormány szerkezetét, a gazdaság különböző területeivel foglalkozó miniszterek többségben vannak a humán területek felelőseivel szemben. Ez azért volt így, mert az elmúlt tizenkét évben mindig volt valamilyen gazdasági-pénzügyi természetű válság, amit kezelni kellett, és ez most sincs másként. A koronavírus-járvány, az energiaválság, és az ukrajnai háború az eddigi kereteket megkérdőjelező gazdasági-politikai folyamatokat indítottak el. Olyan, minden korábbiaknál kihívásokkal szembesülünk, amelyekkel korábban még senki, ezekre nincsenek bevett válaszok, kész receptek. A kormány kénytelen a gazdasági területre helyezni a hangsúlyt, már csak azért is, meg kell teremteni a humán területek működtetéséhez megfelelő mennyiségű pénzt. Mindemellett azt az államháztartási, gazdálkodási fegyelem, ami 2010 óta Orbán Viktor kormányait jellemzi, még az ellenzéki politikusok is elismerik. Az is látható, hogy ezek a tárcavezetők egytől-egyig erős karakterek, Lázár és Navracsics mellett Varga Mihály és Nagy Márton is ebbe a kategóriába sorolhatók. A megszűnő Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó szakpolitikai területek, az oktatás, az egészségügy, a szociális kérdések és az egyházügy sok szempontból szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így érhető, hogy egy nagy intézményi keretben működtek. Az új szerkezetben érdekes, hogy az említett, sok embert érintő területeken a stabilitás, a kiszámíthatóság a lényeges, egyéb, kisebb területeken – mint a kultúrpolitika és a felsőoktatás kérdése – pedig a dinamizálás, az innováció a fontosabb, és ez alapján lettek szétosztva az egyes minisztériumok közt. Az, hogy a sport részben a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik, a nyugati világban is bevett gyakorlat. Lényeges kérdés még, hogy azokat a térségeket, amelyek jelenleg nem részei a globális gazdaságnak, ahol nincsenek nagyvállalatok, gyárak, szolgáltatóközpontok fel kell zárkóztatni, az ebből a szempontból jó helyzetben lévő régiók, például a globális hálózat részeiként működő nagyvárosok mellé. Ebből szempontból nagyon fontos lesz az uniós forrásokról az EB-vel folytatott viták rendezése, amely Navracsics Tibor feladata lesz, és a beruházások kérdése, amelyért Lázár János felel. Nagyon nehéz kihívásokkal teli időszak előtt állunk, gyorsan változó körülményekkel, ahol a kormányzat egyes elemei képesek kell, legyenek gyorsan felmérni a helyzetet, és reagálni. Szerintem ez a szempont volt a leginkább meghatározó az új kormány kialakításában.

 

Rajnai Gergely elemző, Méltányosság Politikaelemző Központ:

Az új kormány összetétele alapján úgy érzem tovább erősödik a 2010 óta látható tendencia, miszerint nem annyira az egyes minisztériumok számítanak, hanem az azokat vezető miniszterek személye, és az ő stábjuk. A portfóliók megnevezése és az eddig ismert szakterületek alapján nem teljesen egyértelmű, hogy ki mi lesz a feladata, és milyen felelősségi körökkel rendelkezik. A nemzetközi tapasztalatok alapján akkor alakulnak ilyen típusú kormányok, amikor nagyon sok bizonytalan tényező határozza meg egy ország mozgásterét. Ez egyébként a jelenlegi gazdasági-politikai környezetben érhető, hiszen a háború, a járványok, az infláció, az EU-val folytatott viták, az energiaválság, mind-mind ilyen tényezők. Ez egy rugalmas szerkezet, amely azért jó, mert egy krízishelyzetben meg lehet osztani az érintett területtel kapcsolatos feladatokat a minisztériumok között, ezzel kikerülve a rendszerek túlterheltségét. A koronavírus-járvány alatt például így oszlottak meg a faladatok az EMMI és a Belügyminisztérium között, de külügyi kérdésekben, vagy az energiapolitikában ez szintén megvalósítható. Az oktatás és az egészségügy kérdése vélhetően azért kerültek a Belügyminisztériumhoz, mert Orbán Viktor elégedett volt azzal, ahogyan Pintér Sándor a járvány alatt kezelte a helyzetet. De a minisztereknek ebben a szerkezetben inkább összefogó, menedzseri szerepe van, szakpolitikai kérdéseket tekintve sokkal fontosabb lesz az e területeken eddig is szinte miniszteri szereppel bíró államtitkárok személye. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megszűnése egy hosszabb folyamat vége, és a fentieket tekintve egyáltalán nem meglepetés. A családügyet és a felsőoktatást már korábban kivonták a minisztériumtól, a megmaradt pár terület pedig most a Belügyminisztériumhoz került. Úgy látszik, Orbán Viktor szerint ezeket a területeket nem feltétlenül kell mind együtt kezelni. De jobban megnézve valójában a Belügyminisztérium lett az új EMMI, ahová nagyrészt a humántárca személyi állománya is átkerült. Ez inkább csak szerkezeti, és nem tartalmi változást jelent. Az új kormánytagok személye alapján úgy gondolom egyfajta visszatérés látszik a 2014 tájékán tapasztalt kormányzási stílushoz. Navracsics Tibor visszatérése egyértelművé teszi, hogy a kormány számára – az eddigi kommunikációval ellentétben – prioritás az uniós források és a helyreállítási alap megszerzése. De fontos itt Lázár János személye is, hiszen korábban ő kezelte az EU-s pénzeket, és abban az időszakban kevesebb probléma volt ezen a területen. Csák János szintén komoly üzleti tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, az ő miniszteri kinevezése is arra utal, hogy nagyon fontos lesz az EU-támogatások megszerzése. Navracsics Tibornak és Szijjártó Péternek lesz talán a legnagyobb feladata, mert nekik kell kezelni azt a területet, ahol jelenleg a legtöbb probléma felmerül, a külpolitikai kérdéseket. Hitelesen kell megjeleníteni Magyarország nyugati elkötelezettségét, de közben az orosz-ukrán konfliktus gazdasági következményeit is menedzselni kell, anélkül, hogy az veszélyeztesse az ország nemzetközi renoméját. Ezért kerülhetett a paksi bővítés területe a külügyminiszter feladatai közé. Ezekkel szemben többi minisztérium feladatai – gazdaságfejlesztés, építések, beruházások kérdése – szintén nagyon fontos kihívások, de nekik hosszabb távú projekteket kell megvalósítaniuk.

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 40 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Isten jobb keze
2022. május 25. 10:16
Semmi nem fog változni! Orbán megmondja hogy kinek mit kell csinálni, és mondani! Ugyan úgy mint ezekelőtt A többi csak fölösleges színjáték!
Sany Xepi
2022. május 25. 08:48
A moslék is megnyugodhat, megint jó kormánya lett az az országnak. Helyettük is védjük a nemzetet. No meg, dolgozunk helyettük is.
JMoflicheque
2022. május 25. 08:35
Dominika dinamika. Sírunk, sírunk. De, ha ideér a háború, akkor fogjuk megtudni, hogy mi az igazi baszd meg!
kunfia
2022. május 25. 08:19
Stabil,mint a gránitszilárdságú Alaptörvény,dinamikus ,mint a kacsa segge fosás közben.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik