Nemcsak a szakirodalmi adatok, de a gyakorlat is azt mutatja, hogy a covid-19 fertőzésen átesett betegek körülbelül tíz százalékát érinti a postcovid – mondja a Mandinernek Letoha Annamária belgyógyász, a Szegedi Tudományegyetem Járványügyi Ellátó Központ igazgatóhelyettese.
A hozzájuk forduló betegek legjellemzőbb tünetei a nehézlégzés, köhögés, fáradtság, koncentrációs- és memórianehézségek, mellkasi panaszok, fejfájás, vérnyomásingadozás, szívdobogásérzés. De van, hogy hajhullással, hallószervi panaszokkal – például fülzúgás, hallásvesztés, szédülés – vagy ízületi- és izomfájdalommal, esetleg alvászavarral keresik fel a betegek kezelőorvosukat vagy az erre kialakított postcovid ambulanciákat. A hosszan tartó covid legtöbbször a szívet, a tüdőt, a központi idegrendszert érinti. Letoha szerint
legnagyobb veszélyben a középkorú, elhízott és stresszes korosztály van.
Ami a betegség diagnosztizálását érinti, nem olyan könnyű a helyzet, hiszen a postcovid tünetei nagyon hasonlók más keringési- vagy légúti megbetegedések tüneteihez. Első körben ezért ki kell zárni az egyéb szív- és érrendszeri, ízületi és tüdőbetegséget, amit aztán – különösen, ha a beteg kórelőzményében két hónapon túl szerepelt a covid – alapos kivizsgálás követ.
Annak kapcsán, hogy van-e összefüggés a fertőzés és a későbbi postcovid súlyossága közt, Letoha Annamária azt mondja, hogy számos olyan beteget is diagnosztizáltak postcoviddal, akiknél a covid fertőzés enyhébb tünetekkel zajlott le. A belgyógyász ezt a jelenséget a fiatalabb, harmincas-negyvenes éveikben járó pácienseinél figyelte meg.