Az MSZP társelnöke szerint hiba volt a külföldi tanácsadókra hallgatni.
Noha állítása szerint vezetése alatt stabil pénzügyi viszonyokat teremtett az MSZP-ben, Tóth Bertalan távozó társelnök mégis a pártot érintő „fájdalmas leépítéseket” jelentett be. A Magyar Nemzet szocialista forrásainak szavaiból az derült ki, hogy a frakciólétszámmal arányosan, azaz harmadával csökken a párt alkalmazottainak, tanácsadóinak és egyéb munkatársainak száma. Mindeközben az MSZP másik társelnöke, Kunhalmi Ágnes arról beszélt, hogy a választási kampányban külföldi tanácsadók erőltették a putyinozást,
Önellentmondásos választ adott Tóth Bertalan az ATV-ben arra, hogy miért nem indul újra az MSZP társelnöki posztjáért, noha frakcióvezetőként továbbra is a frontvonalban marad. Magyarázata szerint pártja egyrészt lényegesen kevesebb állami támogatásban részesül, másrészt nagyon sok elszámolnivalójuk van a közös ellenzéki kampány, illetve az Állami Számvevőszék felé.
„Ezt a négy évet gazdálkodás szempontjából, magát a kampányfolyamatot is én bonyolítottam, én voltam a felelős a gazdálkodásért, a pénzügyekért, egyik pillanatról a másikra nem szerettem volna otthagyni bárkinek, amit teljes egészében én láttam át, ezt a folyamatot szeretném végigcsinálni” − hangoztatta.
Noha állítása szerint ezekkel a pénzekkel „csont nélkül” el tudnak számolni, az elmúlt négy évben pedig „nagyon stabil alapokat sikerült összerakni” az MSZP-ben, Tóth Bertalan bejelentette, hogy „fájdalmas lesz a következő pár nap, egy hét, le kell építenünk”.
Hozzátette: a hálózatot meg tudják őrizni, ami gerince volt a mostani kampánynak is. A lap szocialista elnökségi forrásai azt közölték, hogy a frakciólétszámmal arányosan csökken a párt alkalmazottainak, tanácsadóinak és egyéb munkatársainak a száma. Mivel 2018-ban az MSZP-nek tizenöt fős képviselői csoportja volt, most pedig tíz,
Tóth Bertalant egyébként nem érintik a „megszorítások”, hiszen országgyűlési képviselőként 1,3 milliós illetményben részesül, erre jön még a frakcióvezetőknek járó ugyancsak 1,3 milliós juttatás, a búcsúzó társelnök tehát havonta legalább havi 2,6 milliós fizetést kap. További javadalmazást jelenthetnek még számára az esetleges bizottsági tagságért járó több százezer forintos összegek is.
Mindeközben az MSZP másik társelnöke, Kunhalmi Ágnes az Azonnalinak adott interjúban arról beszélt, hogy a választási kampányban a külföldi, amerikai tanácsadók erőltették a putyinozást, ami szerinte hiba volt, mert a békére és a szociális ígéretekre kellett volna helyezni a hangsúlyt.
Mint fogalmazott, Márki-Zay Péternek „volt egy saját MMM-es tanácsadói köre magyar és külföldi tanácsadókkal. Ők valamilyen okból még az utolsó körben is a putyinozó plakátokat erőltették.”
Kunhalmi szerint azért tudta megnyerni a körzetét, „mert a békéről beszéltem meg a jóléti intézkedésekről, a programunkról, és nem arról, hogy mi van Putyinnal. Egy szűk rétegre optimalizáltuk a kampányunkat.”
Nyitókép: Facebook
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A pálfordulásokat az emberek pontosan látják, ezért hiteltelen Csintalan minden mondata.
A politikában sokat változnak a pozíciók: egy-egy párt, politikus, ideológia helye az aktuális körülményektől függően tolódik.
Az elveknek következményeik vannak – szól egyik kedvenc amerikai filozófusom. Szilvay Gergely írása.
Lendvai Ildikó aggódik, a pártok visszalépnek, a szavazók elfordulnak. Mi vezetett a látványos összeomláshoz, és van-e még kiút számukra?
A baloldali közgazdász szerint a jelenlegi kedvezményeket ki kellene venni az adórendszerből.
Szerinte az elnök ezzel védené meg népe „méltóságát és becsületét”.
Alig telt el pár óra azóta, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök váratlanul bocsánatot kért a szomszédos országoktól az eddigi támadásokért, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői máris brutális választ adtak a diplomáciai közeledésre.
