Ukrán nemzet és orosz kollektív bűnösség: vége a liberális konszenzusnak?

2022. április 27. 19:11

Szilvay Gergely
Mandiner
Az orosz-ukrán háború kifordítja önmagából a liberális konszenzust.

Az ukrán-orosz konfliktus érdekes változásokat generált a nyugati liberális közvélemény gondolkodásában, amit eddig egyféle, nemzetekkel és kollektív bűnösséggel kapcsolatos álláspont uralt – legkésőbb a második világháború óta.

A nemzetek a konfliktusok és a háborúk okozói, ezért el kell őket jelentékteleníteni, vagy akár eltörölni

– már ha egyáltalán léteznek, hiszen a nemzet csak hamis elmekonstrukció, elképzelt közösség, a történelem tévedése, amit definiálni sem lehet, csak azt hisszük, hogy van olyan. 

A kollektív bűnösség pedig rossz, még rosszabb, mint a nemzetek – bár mindkettő kollektív, épp ez a baj velük, mert korlátozzák az egyéni jogok érvényesülését, az egyéni szabadság kiteljesedését; de a kollektív bűnösség nem csak korlátoz, hanem meg is bélyegez, ártatlanokat taszít börtönbe, telepít ki, hurcol meg. 

Igaz, a nyugati liberális közvélemény az egyéni bűnök elképzelésével is hadilábon áll, mivel a bűn az megbélyegző, olyan nincs, csak a nyomasztásra jó fogalom – kivéve persze, ha korrupcióról meg diktátoroktól van szó (Justin Trudeau nem diktátor, hiába vágja el magánszámláiktól a tüntető kamionosokat). És ha oroszokról. 

Mert ugye míg eddig a nyugati liberális konszenzus arról szólt, hogy a nemzet az rossz dolog, ami a történelem szemétdombjára fog kerülni (kivéve az európai nemzetek helyére megteremtendő európai nemzetet), addig most kiderült, hogy legalább egy nemzet biztosan létezik, és jó dolog, hogy létezik, sőt megvédendő: az ukrán.

A nemzeti gondolkodást állandóan fasisztának bélyegző liberális nyugat, ami ráadásul erősen pacifista is, most piedesztálra emeli az ukrán nemzetet, amit katonai erővel kell támogatni. Azaz

nem csak a nemzeti gondolat elvetéséről szóló liberális axióma került a kukába hirtelen, hanem a pacifista axióma is. 

És a kollektív bűnösségről szóló axióma is. Ugyanis a kollektív bűnösség elve csak addig rossz dolog, amíg az nem az orosz agresszorokra vonatkozik. Az oroszok most kollektív entitást alkotnak, e kollektív entitás (nemzet?) tagjait nem lehet elkülöníteni az orosz kormánytól, és legfőképpen Vlagyimir Putyintól. 

Pedig eddig az is liberális axióma volt, hogy az állam nem egyenlő a nemzettel és a társadalommal. A kormányfők csak a kormány akaratát reprezentálják, nem a nemzetét (vagy a nemzet többségéét). A népet szimbolikusan megtestesítő államfő rendszere, azaz a királyság jobb esetben megtűrendő relikvia (Egyesült Királyság, Spanyolország, Svédország, Norvégia, Belgium, Hollandia), rossz esetben megszüntetendő, elavult intézmény.

Most akkor mégis egyenlő a nemzet a vezetővel. Legalábbis, ha az oroszokról van szó.

Az orosz-ukrán háború visszahajított minket a második világháború utáni liberális konszenzusból a háború előtti elképzelések világába:

van nemzet, van kollektív bűnösség, a nép és az egyén nem választható el politikai vezetőitől, fegyverkezni pedig szükséges. 

A fura az, hogy azok hirdetik az utóbbiakat az ukrán-orosz háború kapcsán, akik amúgy az első csomagot szokták hirdetni. Ki érti ezt?

Nyitókép: via FB
 

Összesen 82 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Még a fák versenyében sem vehetett részt az orosz tölgy.
Ionesco sem gondolta volna, hogy a liberálisok mostani intézkedései még az ő fantáziáját is túlszárnyalják.
Kitiltottuk az orosz macskákat, sportolókat, fákat, jachtokat mindenhonnan?
Földönfutóvá tettük az orosz gazdagokat? Kitiltottuk őket a mindenféle klubokból is?
Akkor mi csak JÓEMBEREK lehetünk.

Örülök, hogy lassan Szilvay Gergely is megérti, hogy a globalista monopolkapitalizmus világában az eszmék, ideológiák csupán eszközök, amelyeket úgy forgatnak, ahogy az a céljaiknak megfelel.

A globalista gazdasági elit a Szovjetunió bukása után meg akarta szerezni az orosz piacot, benne a világ legnagyobb nyersanyag-lelőhelyeivel. Nem sikerült, ám a Kínával folytatott versenyben, az USA gyengülésével párhuzamban, ennek a területnek a birtoklása egyre szorítóbb igény. A világháború pereméig hajlandók elmenni érte, különösen, hogy látják az orosz erős ember öregedését. Arra spekulálnak, hogy Oroszország anarchiába sodorható és akkor újra megnyílik számukra a lehetőség. Ebben a játékban minden bevethető, a cél szentesíti az eszközt. Az is eszköz, hogy egy demens vén hülyét tettek az USA élére.

Azt tessék megérteni, hogy mi nem oroszpártiak vagyunk, mert az sem jó, ha az oroszok túl erősek, hanem a globalista birodalom kordában tartását és majd egyszer a bukását szeretnénk. Akkor is vagy épp azért, mert a keresztény-polgári európai civilizáció része vagyunk, mert ahogy látjuk a globalizmus belülről rágja szét ezt az évezredes kultúrát. Nagy a baj, mert Európa népeinek többsége a globalisták átverésének az áldozata és azok a lengyelek, akiket eddig a barátainknak gondoltunk, más okból de szintén elvesztették a józan eszüket.

Bevallom, hogy minden morális érvet félretéve (bocsánat Skrabski Fruzsina) abban bízom, hogy az oroszoknak minél előbb, és Putyin egészségének megroppanása előtt, sikerül megtörniük Ukrajnát, elfoglalniuk a keleti és tengerparti területeit, de visszariadnak az emberveszteségtől és a kockázattól, amely a határainkig tartó háborúval járna. A mi érdekünk a szemben álló világerők egyensúlya, és a rend és kiszámíthatóság Oroszországban.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés