Az elmúlt évtizedek technológiai újdonságai nem vezettek jelentős gazdasági növekedéshez. Sőt azok a nagyvállalatok, amiket a nyilvánosság a haladás és a fejlődés fogalmaival azonosít, valójában visszafogják a jólétet. Lépni kell a piac túlhatalma ellen – figyelmeztet Jan Eeckhout közgazdászprofesszor.
Jan Eeckhout a katalán Pompeu Fabra Egyetem professzora, érdeklődési területe a gazdasági dinamikák világa, különös tekintettel a munkaerőpiac változásaira. Szerzőnk a munkanélküliség, a képzettségi trendek és a nagyvárosok közötti nemzetközi verseny tanulmányozása során izgalmas felfedezést tett. Szerinte azok a kiemelkedően sikeres technológiai nagyvállalatok, amiket a fősodratú nyilvánosság a haladás és a fejlődés fogalmaival azonosít, valójában visszafogják a gazdasági növekedést. Hogyan lehetséges ez?
The Profit Paradox (profitparadoxon) című új könyvét Eeckhout arra az ellentmondásra építi, hogy bár 1980 óta látványosan nőtt a világgazdaság termelékenysége, a munkavállalók ebből nem vagy alig érzékelhettek valamit. A megkapó technológiai újdonságok nem vezettek jelentős gazdasági növekedéshez – miközben a Google vagy az Amazon globális monopóliummá vált, egyes kiterjedt csoportokban (például szakmunkások és főiskolai végzettségűek) még csökkent is az átlagos jövedelem szintje. Közhely, hogy a koronavírus-járvány felerősítette az évtizedek óta megfigyelhető trendeket. Ez mostani témánkra is igaz: a munkahelyek elsősorban az alacsonyan képzett munkavállalók körében tűntek el, s miközben a domináns cégek virágoztak, számos kisvállalkozás kényszerült bezárni a boltot.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A kínai fogyasztók körében hatalmas lojalitás épült ki a hazai márkák iránt, például mióta a Huaweit amerikai szankciók sújtják, sok vásárló hazafias gesztusként a cég termékeit választotta az Apple helyett. A „Made in China” immár a megbízhatóság és az innováció szinonimájává vált a hazai piacon, amit mutat az is, hogy a kínai televízió- és háztartásigép-márkák, a Haier, a Hisense, a Midea és társaik az eladásokat tekintve belföldön rég megelőzték az egykori nyugati kedvenceket.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Nem lesz könnyű az idei nyár.
Henry Ford, gyáros és iparmágnás.
Több száz drónt vetettek be.
Be nem jelentett luxus utazások, értékes ajándékok, de az OLAF szerint nem kell aggódni.
