Általános a meggyőződés, hogy ez a nemzetpolitika, ami eddig folyt, ez jó volt, és reménykedtek abban, hogy ez folytatódni fog – véli Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke reméli, hogy mind az ukrán, mind a magyar fél megtesz mindent a két ország közötti fagyos kapcsolat újramelegítéséért.
Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Brenzovics László kárpátaljai magyar vezető.
***
Hogyan értékeli a választás eredményeit?
Örülök neki. És hát a határon túli magyarság, így a kárpátaljai magyarság is, amely a mindenfajta nehézségek ellenére jelentős számban adta le a szavazatát Kárpátalján és a konzulátusokon, illetve a levélszavazat formájában. És ők is kilencven százalékon felül szavaztak a jelenlegi kormánykoalícióra. Vagyis a határon túli magyarság támogatja azt a nemzetpolitikát, amely megjellemezte a Fidesz-KDNP-kormány munkáját.
Miért gondolták így a kárpátaljaiak?
Mert a történelem folyamán
Gondoljunk csak a magyarigazolványokra, a könnyített állampolgársághoz jutás lehetőségére, ami a kárpátaljai magyarság számára, aki nem tartozik az Európai Unióhoz, különleges lehetőséget jelent. Emellett olyan programok indultak, s vannak folyamatban, amelyek korábban nem látott mértékben támogatják a kárpátaljai magyar közösséget. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar kormány jóvoltából a kárpátaljai, magyar nyelven oktató tanárok, magyar nyelven beszélő orvosok és kulturális dolgozók kaptak szociális támogatásokat, vagy pedig arra, ahogy támogatták a gyermekétkeztetést! De ott van a gazdaságfejlesztési támogatás az Egán Ede Terven keresztül, továbbá az óvodaprogram és más programok a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a támogatása. Mind-mind nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egyáltalán a kárpátaljai magyarság fennmaradjon. Hálásak vagyunk azért a rendkívül nagymértékű humanitárius segélyért is, ami jelenleg a háborús időszakban érkezik Kárpátaljára Magyarországról.
Mennyire volt téma egyébként maga ez a magyarországi választás, mondjuk Ukrajnában, az ukrán közéletben?
Téma volt. Sajnálatos módon évek óta rendkívül intenzív, magyarellenes kampányt folytatott az ukrán média jelentős része. És hát a kampányidőszakban és a háborús időszakban is: annak ellenére, hogy Magyarország elítélte az agressziót, megszavazta a szankciókat, lehetőségeihez mérten rendkívüli mértékű humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának, ez nem jött át a sajtóban. Ezzel szemben a magyar kormány különböző megnyilatkozásait igyekeztek minden egyes alkalommal negatív színben feltüntetni, s hát tudjuk, ez diplomáciai afférhoz is vezetett az ukrán államelnök és a magyar nézők között.
Remélhető, hogy a választás lecsengésével ez javulhat valamelyest?
Mindkét félnek lépéseket kell annak érdekében tenni, hogy ez a diplomáciai feszültség megszűnjön, és konstruktív legyen az együttműködés, hiszen Magyarország szomszédos ország, Magyarország segíti Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben, és szerintem nem indokoltak az ilyen stílusú megnyilatkozások.
Egyesek szerint javított volna a helyzeten, hogyha az ellenzék nyer.
A kárpátaljai magyarság helyzetén nyilvánvalóan nem javított volna az ellenzék győzelme, és akkor még finoman fogalmaztam. Hiszen tudjuk, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltje milyen dehonesztáló, sőt, rendkívül veszélyes kijelentéseket tett a választási kampány során a kárpátaljai magyarság állítólagos oroszpártiságára, amivel már akkor veszélybe sodorta a mi közösségünket. Ez ellen tiltakoztunk is, és kértük, hogy a mi közösségünk ne legyen témája a választási kampánynak. Ezt sajnos nem sikerült az ellenzéknek végrehajtania. Ugyanakkor az sem volt teljesen világos, mi is az ellenzék programja a határon túli magyarság vonatkozásában. Amely megnyilatkozások voltak, azok nem kecsegtettek minket túl sok jóval, talán ennek is köszönhető, hogy tíz határon túli magyarból kilenc a jelenlegi kormányt támogatta a szavazatával. Hiszen általános a meggyőződés: ez a nemzetpolitika, ami eddig folyt, ez jó, s reménykedünk abban, folytatódni is fog.
Nyitókép forrása: MTI
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
Hegyi Zsolt vezérigazgató szerint a tragédia tanulságként szolgálhat, és életeket menthet a vasúti átjárókban való fokozott figyelem.
Bognár György ismét elveszítheti a remek fizikumú támadót. Ádám Martint a szülővárosába csábítják.
