Plusz szavazót nem hozott a Jobbik, csak sok plusz problémát – Lattmann Tamás a Mandinernek

2022. április 15. 13:00
Az ellenzéket támogató nemzetközi jogász kemény kritikával illette a hatpárti összefogást. Röviden: a választók számára érdektelen problémákon való vitákkal inkompetensnek mutatkoztak, sokszor hozzáértés nélkül dobáltak be ötleteket, például a feles többséggel való alkotmányozásról szólót, ami Lattmannak is okozott kellemetlen perceket; a Jobbik nem hozott szavazókat, ráadásul lenullázta magát közben. Interjúnk.

Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

***

Banális kérdés, de ezekben a hetekben kötelező. Szóval: meglepte a választás eredménye?

Meglepett a Fidesz nagyarányú győzelme.

De ellenzéki győzelmet azért nem várt.

Maradjunk annyiban, bíztam abban, hogy tévedek, már ami a racionális megfontolásaimat illeti, és győz az ellenzék, de legalábbis elkerülhető a Fidesz-kétharmad. Sajnos bizonyos szempontból országosan nem tévedtem, és igazából azok az elvégzetlen munkák, meg stratégiailag nem feltétlenül helyes gondolkodások, amik az ellenzéki oldalon voltak, némileg visszaigazolták a korábbi kritikáimat. Ott volt a remény, hogy hátha tévedek, hátha tényleg olyan hülye vagyok, mint ahogy sokan mondogatják. És erre bekövetkezett az, ami bekövetkezett. Ez egy ilyen nagyon sajátos kettősséget okozott bennem, de hasonló érzéseim voltak '18-ban is, úgyhogy igazából ez nem változott.

Elvégzetlen munkák, nem jól átgondolt stratégia, mire gondol pontosabban?

Az elejétől kezdve kritikus voltam például a Jobbiknak az összefogásba való bevonása miatt, nem csak az elvi megfontolásaim miatt – hogy szélsőjobboldali, ilyen kategóriájú figurákkal személy szerint nem szívesen dolgozom együtt –, hanem mert szerintem

teljesen világosan látszott, hogy a Jobbiknak a szavazói nem fogják a Jobbikot követni ebbe az együttműködésbe,

így ebben a formában. Ez nagyon szépen látszott a 2019-es EP-választáson is, amin a Jobbik elért valami 220 ezer szavazatot. Persze, értük, a párt szavazói egy részének az EP-választás ez nem fontos, ezzel le lehetett kavarni az összes ilyen kritikát, de az, hogy mondjuk a szavazók kétharmada otthagyta a pártot alig egy év alatt, az árulkodó jel.

És akkor az ellenzék szempontjából a médiakezelési meg egyéb taktikai hibákra is számos lehetőséget adott az összefogás, a kormányoldali média meg persze ugrott erre, de hát ilyen a politika, könyörgöm a másik oldal hibáinak a kihasználása teljesen evidens dolog! Láttuk a 2002-es választásnál, amikor az Orbán-Nastase paktumból faragott Kovács László „22 millió románt” a Fidesz elleni kampányhoz, amit a Fidesz részéről azóta is a 2004-es népszavazáshoz kötnek, szintén hazug módon. Megsértődni lehet az ilyesmin, csak éppen nem érdemes. Ez a baj azzal, hogy amikor az ellenzéki összefogás közösséget vállalt olyan figurákkal, akár Bíró Lászlóról, akár Z. Kárpát Dánielről beszélünk, akiknél várható volt, hogy előkerülnek támadható dolgok, s erre fel kellett volna készülni. Ezért mondtam, hogy szerintem ezt nem érdemes bevállalni, mert ezeknek együtt

a vége az lesz, hogy ott áll az ellenzék úgy, hogy plusz szavazó nincsen, ellenben van egy rakás plusz probléma.

Ezeknek az aggodalmainak hangot adott?

Nyilvánosan nem nagyon, mert nem szerettem volna, ha erről a vereségről is én tehetek majd egyesek szerint, mint azt a 2018-asnál már megkaptam. Szóval egy szűk belső körben osztottam meg az aggodalmaim, de láthatóan senkit nem érdekelt, azt mondták, jó lesz az úgy. Én pedig szerettem volna elhinni, hogy folyamatosan tévedek, és én vagyok a hülye. Sajnos nem így lett, és az elkövetett hibákat még belső fórumokon sem sikerült kezelni.

Tudna konkrétabb példát mondani?

Például sok olyan témát dobott be az ellenzék a politikai kommunikációs térbe, amik – bár személy szerint nagyon fontosnak tekintem őket, ettől még – a választókat hidegen hagyták, és ezekre a témákra meg vitákra ment el nagyon sok felesleges munkaóra meg energia, amivel nem azt a képet keltették a választók szemében, hogy az ellenzéki teljesen kompetens, meg minden problémát majd megfelelően fog tudni kezelni, hanem ilyen buta veszekedés képe volt a dolognak. Ott volt például ez a feles többséggel való alkotmányozás ötlete. Egyrészt szakmailag nagyon nehezen értelmezhető vita volt, amiben rengeteg olyan ember szerepelt, bocsánat, most csúnyát fogok mondani, akinek se szakmai felkészültsége, se rutinja, se hozzáértése ehhez a témához nem volt.

Ők irgalmatlan mennyiségű zöldséget hordtak össze.

Az irgalmatlan mennyiségű zöldséget a mindenféle hírre, meg érdekességre éhes média megfelelően becsatornázta és felerősítette, plusz az ellenzéki oldalon is keresték az igazodási pontokat, és gyakran szakmai szempontból szélhámosságokat is teljesen komolyan kommunikáltak, ami egyébként a választók nagy része nem is érdekelte annyira.

Mit ért szakmaiatlanság alatt?

Én 2015-ben írtam egy könyvfejezetet arról, hogy egy ellenzéki győzelem esetén hogyan lehetne megoldani az alkotmányos helyzetet, erre azt láttam, hogy föltolul egy ilyen vita, és akkor ilyen Népszava-cikkekre, meg ilyen blogbejegyzésekre, meg egyebekre kezdünk el komoly tanulmányokként tekinteni, a szerzőire pedig, akik soha korábban nem foglalkoztak például alkotmányjoggal, alkotmányjogászként. Én próbáltam tenni ez ellen, amikor bementem a Hír TV vitaműsorába, ahol engem revolvereztek fél órán keresztül, mit szólok ehhez meg ahhoz a hülyeséghez, amit éppen mondott valaki az ellenzéki térfélen. Én meg kimondtam, hogy nahát, szerintem is baromság.

Na, akkor az ellenzéki oldalon szedték le rólam a keresztvizet, hogy én miért mondok ilyeneket. És akkor egy idő után az ember az asztalra csap, hogy most már hagyják békén. Mert annak semmi értelme, hogy mindenféle hülyék jönnek és hülyeségeket beszélnek, aztán amikor én nem akarom, hogy ez teljesen rám boruljon, akkor én vagyok az áruló. Sok ilyen téma volt, és nem csak a jog világában. Az ellenzék rossz témaválasztásokkal operált, amik talán nem ártottak közvetlenül nekik, de nagyon sok időt és energiát emésztettek fel, és

sem az egység, sem a kompetencia képét nem sikerült felvillantani a választók felé ezekkel.

Egység képe aztán tényleg nem volt.

Nagyon-nagyon sok belső, akár ilyen személyeskedő ellentét is van az ellenzéken belül. Persze, ez természetes, emberekről beszélünk, különösen azokról, akik politikából élnek, esetükben most ott a kétségbeesés, és egyre nagyobb éhség, ha a szabad így fogalmazni. A politikai struktúra nehezen működik, ha nem tudja táplálni magát, ahogy mondjuk a Fidesznek is nagyon fontos volt, hogy az őszödi beszéd után fontos pozíciókat szerzett az önkormányzatokban, lényegében ezzel tudott túlélni, és azt gondolom, hogy 2019-ben az önkormányzati választások is nagyon fontosak voltak az ellenzéki oldalnak. Nehéz feldolgozni, hogy most a finanszírozás és a megélhetés sem lesz annyira jó, miközben a kormányzat a kétharmadával úgy pofozgatja a pártfinanszírozási rendszert, ahogy akarja, teszem azt, a covidra hivatkozva elvesz egy rakás pénzt az ellenzéktől. Ez sem segíti azt, hogy az ellenzéki oldalon nagyon stratégiák mentén lehessen politizálni.

Sokan próbálnak személyi, vagy akár egyszemélyi felelőst találni a helyzetért.

Nagyon sok hiba volt szerintem, ami így összejött egyben, én nem Márki-Zay Péter felelősségét látom a legsúlyosabbnak, bár én is nagyon fölpaprikáztam magam most egy-két napja azzal, hogy ő látványosan örül neki, hogy legalább Hódmezővásárhelyen a városi szavazatok mellette vannak, ami persze, jó, de szerintem ez nagyjából 2024-ig senkit nem fog érdekelni. Nagyon kritikus szoktam lenni Karácsony Gergellyel szemben, most pedig ügyesen próbál helyezkedni, de emberileg is az volt a helyes, hogy odaállt a színpadra Márki-Zay mellé, ahogy Donáth Anna is tette, most utólag Márki-Zay mondja, hogy ő kérte, hogy a családja álljon ki, de a többi ellenzéki vezető a helyszínen sem volt, ami megint felvet kérdéseket.

Most pedig az a kérdés foglalkoztat sokakat, átvegyék-e a mandátumaikat az ellenzéki képviselők vagy sem.

Aki egyéniben nyert, az szerintem nem kérdés. De általában, aki bekerül, úgy gondolom, ha már beül, maxolja ki a lehetőségeket, amiről tudjuk, hogy nem sok, de akkor is

el kell végezni a munkát, különben semmi értelme beülni a Parlamentbe.

Nekem egy kicsit töréspont volt, amikor 2020 márciusában a vészhelyzet bevezetése kapcsán javasoltam az ellenzéknek, hogy vigyék az Alkotmánybírság elé a jogszabályt, de mindig politikailag gyáva választ kaptam, hogy majd a Fidesz azt fogja mondani, hogy „a vírussal vagyunk”. Mondom nekik, a politika erről szól, így is úgy is megkapjátok a vádat, akkor már legalább lehetne egy minimális gerincet mutatni, meg becsületesen játszani. Na, mondták erre, de hát úgyis lesöpri az Alkotmánybíróság, mert hogy kézivezérlés alatt van! Igen, lehet, hogy az Alkotmánybíróság tele van ilyen figurákkal, ettől függetlenül a munkátokat el kell végezni. Ráadásul hülyére se kellett volna hogy dolgozzák magukat, megírtam nekik, hol lehet megfogni a dolgot, bármelyik ott dolgozó jogász felturbózhatta volna, és ha az Alkotmánybíróság tényleg lesöpri, lehetett volna mondani, hogy lám-lám, az Alkotmánybíróság fideszes, és akkor politikailag lehetett volna továbbvinni a történetet.

Ugyanez igaz a Lex CEU-ra is, ahol az AB évekig húzta a dolgot, állítólag Luxemburgra várva, mikor ugye az alkotmányban, hogy szuverenitás, szuverenitás, aztán okafogyottá vált a történet és megszüntették az egész eljárást. De ebből a történetből se vett ki semmit magának az ellenzék. Márpedig ebben volt lehetőség, csak nem akartak élni vele. Most itt van ez a mandátum-átvétel, hogy nem akarják elvégezni a munkát, mert kellemetlen, ha a Kövér László beszól, vagy mit tudom én. Ha azonban ez így van, akkor olyan attitűdű embereket kell berakni, akik elég trollok ahhoz, hogy ez még szórakoztassa is őket, meg visszaszóljanak. Láttuk, vannak ilyen emberek. Ehelyett olyan szimbolikus dolgokon megy a rugózás, hogy most felveszik-e a mandátumot, vagy sem, de nem mennek el az alakuló ülésre, meg ilyenek, kint is vagyunk, bent is vagyunk.

Ez megint olyan dolog, amitől nem jön meg az átlag választópolgár bizalma.

Ezzel a játékkal újfent nem sikerül majd senki számára szimpatikussá válniuk az ellenzéki képviselőknek. Legrosszabb esetben pedig az lesz, hogy négy év múlva kell megint megfizetni mindennek az árát.

Nyitókép forrása: Facebook

Összesen 48 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Végül a DK-t fogja erősíteni. Még vár egy kicsit.

Ezt becézik demokráciának. Röhej, meg 3. Köztársaság.

Konszenzussal kormányozzon a Fidesz a kétharmadja mellett, míg ők 2002-és 2006 között, épphogy győzve, majomszerű fürgeséggel megsemmisített szavazatok után negligálták a Fideszt, mint ellenzéket.

"a Fidesz részéről azóta is a 2004-es népszavazáshoz kötnek, szintén hazug módon."
Nem mindegy mihez kötik. A lényeg az MSZP-SZDSZ nemzetellenessége.

Úgy tűnik, hogy Lattman a legokosabb és mindenki más hülye körülötte.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés