Helyben bár nem mindig volt az ízlésemnek megfelelő a hangnem az ellenfeleim részéről, összességében mérsékelt kampány volt. Leszámítva, hogy a finisben durva személyeskedésbe fordult; Sümegen egy engem lejárató, álfideszes szórólapot terjesztettek, aminek kapcsán a választási bizottság meg is állapította a jogszabálysértést. Ellenfelem, Rig Lajos egyébként tegnap este felhívott, és korrekt módon gratulált nekem, és felajánlotta az együttműködését.
Országosan kétségtelen, hogy a háború kitörése perdöntőnek bizonyult a kampányidőszakban,
ugyanakkor volt egy másik, nagyon fontos tényező: míg a 2006-os kampányban a baloldal árulta el a bázisát, addig 2022-ben a Jobbik tette ugyanezt. A Jobbik összecsuklása, és a Mi Hazánk bekerülése a parlamentbe pontosan mutatja azt az identitásválságot, ami a radikális jobboldalon van – ezzel párhuzamosan pedig folytatódott a baloldal több mint tizenöt éve tartó identitásválsága is. Szerintem mindez jelentősen gyengítette az ellenzék mozgósító erejét és politikája vonzerejét.
Mit szól a kétharmadhoz, gondolta volna, hogy megint összejön?
Megmondom őszintén, csapnivaló jós vagyok, eddig még egyszer sem számítottam kétharmadra – még 2010-ben sem. Ám az, hogy ismét kétharmada lett a Fidesz-KDNP-nek, sőt még a 2018-asnál is erősebb eredmény született, szerintem mindenki számára vaskos meglepetés.