Ki veszi be a házat?

2022. március 30. 13:35

Kereki Gergő írása a Mandiner hetilapban.

Április 3-ához közeledve az országos politikai erőviszonyok mellett egyre többet hallunk az egyéni választókerületek fontosságáról. Ez a magyar választási berendezkedés többségi része, méghozzá kettős értelemben. Egyrészt ez domborítja ki a rendszer relatív többségi elemét, amely – az arányosságot korrigálva – nagy eséllyel biztosítja a kormányzóképes többség létrejöttét, másrészt az egyéni választókerületekből kikerülő képviselők száma 106, amivel a parlament 199 fős létszámának nagyobb hányadát adják. 

A korábbi választási rendszerben is meghatározó szerepük volt az egyéni körzeteknek, az új választási törvény alkalmazása óta pedig elsöprő a jelentőségük.

Az egyéni körzetek jelentőségét az is felértékeli, hogy nem zárható ki, hogy a Fidesz és a baloldali összefogás az összes pártlistás szavazat akár 95 százalékát megszerzi. Ha pedig listás eredményeik szorosak lesznek, legalább 40 választókerületet mindkét oldal elhódíthat – 2018-ban a mai baloldal jelöltjei csak 15 körzetben győzedelmeskedtek. A választókerületi győzelmek közel azonos száma és az összes körzet első és második helyezettje közötti különbség zsugorodása azt eredményezné, hogy a két oldal pártlistás szavazataihoz közel azonos számú töredékvoks adódik hozzá. A két oldal összesített listás szavazatainak 200-300 ezres különbsége ellenére is könnyen előfordulhat, hogy a két lista ugyanannyi vagy közel ugyanannyi mandátumot szerez. Ezt elsősorban a matematikai képletek határozzák meg.

A 2022-es választást eldöntő egyéni választókerületi esélyeket március elsején megjelent különszámunkban a Nézőpont Intézet segítségével komplex módszerrel becsültük meg: helyi felmérésekkel, az országos kutatási eredmények és egyéni körzeti választástörténeti adatok összevetésével, valamint a 2018-as választókerületi eredmények újraszámolásával a megváltozott pártrendszer alapján. Figyelembe vettük az egyes választókerületek országos jelentőségét (Márki-Zay Péter – Lázár János) és a kétpártrendszertől eltérő versenyhelyzetét (Fürjes Balázs – Hajnal Miklós – Kovács Gergely). Ezzel a módszerrel a Nézőpont Intézet a 106 választókerület közül 35-öt nevesített csatamezőként – melyek közül 7-tel riportban foglalkoztunk –, 48-48 százalékos közvetlen listás eredményt alapul véve. Az akkori becslésben a 35 billegő választókerület mellett 46 olyan körzetet azonosítottunk, ahol ha nem történik földindulás, a Fidesz jelöltje lehet a befutó, 25 körzetben pedig ellenzéki diadalt láttunk valószínűnek. 

Nyitókép: Shutterstock 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés