Március 25-én pénteken, vagyis Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Dr. Csókay András Jót Tenni Jó Alapítványa és a Szent Gellért Kiadó szervezésében közösségi „lelki örökbefogadás” lesz a Pesti Ferences Templomban. Az alkalomhoz bárki csatlakozhat, aki hisz az imádságos jelenlét erejében, és szívén viseli az anyaméhben növekvő gyermekek sorsát.
A lelki adoptálás imádságos gyakorlatát – amely lényegében kilenc hónapon át tartó aktív benső elköteleződést jelent egy abortusz általi halállal fenyegetett gyermek védelmében – Koncz Éva hozta el hazánkba 1995-ben. Az imamód vonzerejét és „lelki működőképességét” jól mutatja, hogy egy évvel később már az egész országban elterjedtté vált. Nem csoda, hiszen hatalmas a baj: a Worldometer adatai szerint
vagyis a terhességmegszakítás mostanra a vezető halálokká vált – megelőzi a rákot is.
Pedig a helyzet végső soron egyszerű: az anyaméhben növekvő élet is élet. Dr. Csókay András, az imaalkalom társszervezője a Mandinernek elmondta: „Ahogyan a tízéves gyermeket sem ölheti meg az anya kérésére az orvos – mondjuk valamilyen gazdasági, vagy épp párkapcsolati problémára hivatkozva –, úgy egy kéthetes magzat életét se veheti el senki.
Azok az orvosok, akik ilyen műtéteket végeznek – vagy azokat eltűrik –, valójában hátat fordítanak a saját tudományuknak.”
A világhírű idegsebész szerint a lényegi változást – ha egyszer majd lesz ilyen – egyedül „az igazság meglátása hozhatja el”, amikor „felismerjük, hogy Krisztus bennünk él”. Addig is „hétköznapi párbeszédekkel” tudjuk segíteni az ügyet, például „bátran elmondhatjuk, hogy a DNS mint örökítőanyag felfedezése óta még a materialista tudomány berkeiben is egyértelmű tény, hogy az ember személyes létének kezdete csak a fogantatás pillanata lehet.
Márpedig ez a felfedezés automatikusan erkölcsi kötelezettséggel is jár.”
*
A Lelki Adoptálás tehát március 25-én pénteken, a Ferenciek terén lévő templomban 18.30-kor kezdődő szentmise keretében lesz. A részvételhez előzetes jelentkezés nem szükséges; a fogadalom szövegét mindenki a helyszínen veheti át.
A szentmise előtt, 17.30-tól Csókay András a templomhoz közel található Szeretet Könyvesboltban várja mindazokat, akik szívesen találkoznának vele néhány szóra, illetve szeretnék dedikáltatni vele a könyveit (Orvosmissziók Jézus-imával / Életre születünk / Idegsebészet és hétköznapi misztika).
(Nyitókép forrása: Szent Gellért Kiadó / Nagy Alexandra)
A nép olyan, mint egy folyó: ha egy közösségnek nincs medre, ha nincsenek eszmék, célok, akkor tör-zúz a víz ereje, árvíz pusztít – mondja Böjte Csaba ferences szerzetes. Mindennapi csodákról, a határaink tágításáról és a jézusi szeretet harcmodoráról is beszélgettünk Csaba testvérrel.
Nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és kulturális szimbóluma is a kereszt? Nem az a mondás, hogy „menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet”?
A keresztény realizmus azt jelenti, hogy reálisan látjuk a bukott világot, amelyben élünk, szemben az idealizmussal, ami forradalmi – mondta a Mandinernek Eric Patterson amerikai politológus. Interjúnk.
Ha ennek a rövid és szerény munkának olvasása közben csak egy kis buzgalmat is elértünk az édességes Jézus iránt, akkor őt dicsérjük, magasztaljuk és áldjuk – minden áldás szerzőjét, kútfejét és kezdetét.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A pride közönségének a magyar nemzeti lobogó semmit nem jelent, csupán egy vászondarab. A szivárványos zászló az ő igazi identitásuk.
„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.
Ezt nehéz lesz megszokni.
