Hogyan lett ukrán elnök Zelenszkij?

2022. március 23. 19:01
Miként lett komikusból politikus, hogyan választották meg történelmi támogatottsággal ukrán elnöknek, és mi a mérlege államfőként Volodimir Zelenszkijnek? Fedinec Csilla Ukrajna-szakértőt kérdeztük!

Nyitókép: Tvboy olasz graffitiművész Zelenszkijt ábrázoló új alkotása Barcelonában (MTI/EPA/EFE/Andreu Dalmau)

 

Fedinec Csilla történész, szerkesztő, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Ukrajna-szakértő. Miután lapunk a minap bemutatta azt, milyen komikusi előélete volt Volodimir Zelenszkijnek, most a szakértőt kérdezve Zelenszkij eddigi politikusi pályafutását és elnöki tevékenységét vizsgáljuk meg.

***

Hogyan került az ukrán politikába a korábban komikusként ismert Zelenszkij?

Ukrajnában az elnök pozíciója igen erős, ő az első számú politikai vezető. Az elnökválasztási kampány előtt már hónapokkal elkezdik mérni a lehetséges jelöltek népszerűségét, és ezekbe a mérésekbe mindig bekerülnek úgynevezett népszerű emberek is, „mi lenne ha” alapon.

2018-ban először egy art rock sztárt mértek, majd felkerült a listára Volodimir Zelenszkij, A nép szolgája című filmsorozat főszereplője. Ezt úgy kell érteni, hogy a nép szolgái a politikusok, és nem fordítva,

Zelenszkij pedig Ukrajna kisemberből lett elnökét játszotta el benne.

Szilveszter éjfélkor az egyik tévécsatorna nem az elnöki köszöntőbeszédet, hanem a jogász végzettségű showman, színész, komikus, rendező, producer és forgatókönyvíró Zelenszkij bejelentését közvetítette, hogy indul a tényleges elnökválasztáson. Támogatására megalakult a Nép Szolgája Párt is.

Mit kell tudni a sorozatról?

A filmsorozat – műfaját tekintve politikai komédia – a többek között Zelenszkij által tulajdonolt Kvartal-95 Stúdió produkciós iroda gyártotta. Első évadját 2015-ben, a másodikat 2017-ben, az utolsót pedig 2019 márciusában-áprilisában, az elnökválasztási kampány idején mutatták be – összesen a három évad 51 részből áll. A számos érdekesség közül az egyik, hogy a sorozat nem egynyelvű, a szituációtól függően

a szereplők hol oroszul, hol ukránul beszélnek, ahogy az a hétköznapi életben is történik,

s van olyan jelenet is, amelyik a gyakorlatban érzékelteti a két nyelv közötti különbséget – elsősorban azt, hogy aki csak oroszul tud, annak kiejteni is nehéz az ukrán szavakat, merthogy nemcsak szókészletbeli különbségekről van szó.

A mostani orosz-ukrán háború egyik erős videója, amikor a fegyvertelen polgár odamegy az orosz katonához, és arra kéri, mondja ki ukránul az egyik kenyérfajta nevét. Erős, mondom, merthogy azóta számtalan formában lélekerősítő mémmé vált a jelenet. A nyelv szolidaritás és fegyver is lett az orosz megszállók ellen.

Zelenszkij ünnepel, miután megnyerte az ukrán elnökválasztás második fordulóját Kijevben 2019. április 21-én. Zelenszkij a szavazatok 73,2 százalékát szerezte meg, míg Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt a választók 25,3 százaléka támogatta. (MTI/EPA/Sztepan Franko)

 

Mindezek fényében érdekes, hogy Zelenszkij csak pár éve tanult meg ukránul. Egy külső szemlélő, például egy magyar számára ez minimum furcsa. Az ukránok számára nem? 

Nem furcsa. Az ukrajnai politikai vezetők között, beleértve a legfelsőbb szinteket is,

többen a politikusi karrierjük miatt tanulták meg az ukrán nyelvet.

Nemcsak a 2014-ben elűzött Viktor Janukovics elnök volt például orosz anyanyelvű, hanem az oroszpártisággal biztosan nem „vádolható”, többszörös miniszterelnök Julia Timosenko is. Janukovics miniszterelnökként még nem beszélte jól az államnyelvet, a 2010-ben megnyert választások idejére viszont láthatóan nagy energiákat fektetett a nyelvtanulásba.

Milyen sajátosságai voltak a 2019-es választásnak?

Ukrajnában az elnökválasztás egyfordulós, ha sikerül valamelyik jelöltnek megszerezni a szavazatok 50%-át plusz egy szavazatot. Ilyen viszont még nem történt, s az ilyen esetekben a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt jut a második fordulóba. Az első fordulóra 2019. március 31-én került sor. Soha ennyi elnökjelölt még nem indult Ukrajnában, összesen 39, s ezek már azok, akik a törvényességi rostán fennmaradtak, a jelentkezők száma megközelítette a százat.

Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere, az egykori világklasszis bokszoló biciklin ment szavazni

– ahogy Zelenszkij a filmsorozatban mint Ukrajna elnöke bejár a hivatalába. A hivatalban levő elnök, Petro Porosenko öltönyben, kék-sárga csíkos – az ukrán nemzeti színek – nyakkendőben jelent meg családja kíséretében. Újságírói kérdésre, hogy mit vár a választásoktól, így válaszolt: „Ukrajna győzelmét várom”, majd kicsit később hozzátette: „… és a sajátomat”. Zelenszkij élre vasalt szövetnadrágban és egyszerű sötét pólóban ment szavazni. Miután bedobta a szavazócédulát, mosolyogva közölte: nagyon méltó és érdemes emberre szavazott.

A megkérdezett politológusok azt hangsúlyozták, hogy a választásokba durván belefolyt az oroszországi propaganda, és minden választó erre gondoljon, amikor behúzza az ikszet valamelyik jelölt mellett. A sajtó szemlézte a potenciális elnökjelöltek programjának külpolitikai és biztonságpolitikai fejezeteit.

Sok mindenről szóltak az elnökjelölti programok, de koherenciát nehéz volt felfedezni, miközben az elnök Ukrajnában a hadsereg főparancsnoka is.

A demokrácia legfőbb bizonyítéka volt ugyanakkor, hogy nem lehetett tudni, ki fog nyerni.

Olyan országokban, mint például Belarusz vagy Oroszország, ez nem kérdés.

Merkel, Putyin, Zelenszkij, Macron matrjoskán (MTI/EPA/Anatolij Malcev)

 

Zelenszkij végül sikerrel szerepelt.

Az első fordulóban Zelenszkij 30% fölötti eredményt ért el, messze mögötte Porosenko. Hagyományosan a két továbbjutó televíziós vitában vesz részt. Porosenko ezt szerette volna ezúttal is, de Zelenszkij csapata kikényszerítette, hogy az ország központi arénájában,

a kijevi Olimpiai Stadionban rendezzék meg a vitát, telt stadion előtt, a tévében élő közvetítéssel.

Zelenszkij a vitában valósággal lemosta ellenfelét. Ebből még nem derült ki, milyen politikus lesz, de a fellépése, eredeti hivatásánál fogva, hibátlan, frenetikus, a felkészítése telitalálat volt. Hogy a stadion nagyon bejött neki, azt az sem igen tagadta, aki nem szerette. A vitának kivételes nemzetközi visszhangja is volt.

Az első forduló eredményének a nép örült, a politikusok és a szakértők egy része pedig hátradőlt – mondván, eddig nehéz volt tippelni, de most már szerintük biztos, hogy Porosenko fog nyerni. Politikusi játszmában politikusé a terep, mondták. Azonban jött április 21., és Zelenszkij kiütéssel győzött: kétharmaddal, minden idők legnagyobb elnökválasztási szavazatarányával.

A második államfői mandátumára pályázó Petro Porosenko ukrán elnök és Volodimir Zelenszkij a nyilvános választási vitájukon a kijevi Olimpiai Stadionban 2019. április 19-én, két nappal az ukrán elnökválasztás második fordulója előtt. (MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

 

Beszéljünk a nyelvtörvényről, ami a kisebbségeket, tehát a magyarokat és az oroszokat is érinti.

Az elvesztett választás után még rövid ideig hatalomban lévő Porosenko és a parlament nem habozott: 2019 áprilisában, az ukrajnai államfőválasztás második fordulója után a parlamentben megszavazták az új államnyelvtörvényt, Porosenko pedig alá is írta azt.

Zelenszkij és a regnáló hatalom részéről nem lehetett felfedezni túl sok politikai szándékot a magyarokat és oroszokat is sújtó nyelvtörvény felülvizsgálatára, illetve annak módosítására vonatkozóan. Miért nem? Mennyire hiteles így az ukrán elnök Európai Unióba iparkodása?

A politikai szándékokat nem látjuk pontosan, csak azt látjuk, hogy

a parlamenti kétharmad sem volt elég erő ahhoz, hogy fordulat következzen be

a sokvektorú ukrajnai társadalmi és politikai térben. Az ukrán félelmek az „oroszoktól” beigazolódtak a háború kitörésével, ugyanakkor megteremtheti a világos distinkciót az „oroszok” és Oroszország között.

Vannak jogos sérelmei a kisebbségeknek, amelyek azonban egymással sem tudtak összefogni ebben a kérdésben, de például Magyarország és Románia sem, amelyek kisebbségei az oroszok után a leginkább érintettek voltak. Ugyanakkor a politikai vitákat nem lehet egy lapra helyezni azzal, ami most történik. Aki ezt teszi, egy mérhetetlen szenvedéseket hozó gyilkos háború oldalára áll.

Sokan azzal vádolják az ukrán elnököt, hogy a neonáci szervezetek – például a hírhedt Azov ezred – tevékenységét, többek között a magyar kisebbség zaklatását is eltűrte. Mennyire igaz a vád?

Beszéljünk a szélsőjobbról: mindenekelőtt szögezzük le, anélkül, hogy mélyebb elemzésbe bonyolódnánk, hogy ez nem ukrajnai jelenség, és Oroszország főleg nem mentes tőle. Érdemes egy kicsit távolabbról indítani. A függetlenedés óta az ukrajnai lakosság körében a szélsőjobb soha nem tudott érezhető támogatottságot szerezni, s a hatalom is fellépett velük szemben, bár egyes pártok szélárnyékában fel-felbukkantak szélsőséges nézeteket valló személyek.

Bár a szélsőségeknek nem sikerült valóban tág teret kapniuk, többen figyelmeztettek arra a veszélyre, amit ezek a csoportok jelenthetnek a gazdasági helyzet súlyosbodása vagy az Oroszországgal elmélyülő konfliktus esetén.

Szélsőjobboldali pártnak csak egyszer, 2012-ben sikerült bejutnia a törvényhozásba,

éppen az „oroszbarátnak” tartott Viktor Janukovics elnöksége idején, s a kulisszák mögött nem halkultak el azok a hangok, hogy a Szvoboda (Szabadság) Párt valójában a „baloldal”, Janukovicsék kreációja volt, hogy az elriasztás célzatával megmutassák a választóknak – milyen lenne a „jobboldal”.

Az ukrán Azov önkéntes zászlóalj politikai pártjának aktivistái vonulnak Kijev belvárosában 2016. november 21-én, a Majdan-tüntetések kezdetének harmadik évfordulóján. (MTI/EPA/Roman Pilipey)

 

Aztán jött a Majdan.

A 2014-es Majdan a Moszkva kebelébe siető hatalom elleni lázadásról szólt, amely az utca embere mellett mozgósította az illegális szélsőséges csoportokat, különösen a Jobb Szektor nevű mozgalmat, így

a hétköznapi emberek és a szélsőjobb hirtelen egy oldalra kerültek.

A forradalom után a militáns elköteleződésűek beléptek a területi önvédelmi egységekbe, amelyeket aztán beolvasztottak a Nemzeti Gárdába (amely a belügyminisztérium alá tartozik, s nem azonos Ukrajna Fegyveres Erőivel, amelynek főparancsnoka az államfő). Az Azov a Nemzeti Gárda egysége. Az állam kétségtelenül nem tudta teljes mértékben visszadugni a szellemet palackba, sőt rásegített például a 2015-ös dekommunizációs törvénycsomaggal, amelyiknek egyik eleme többek között beleszólt történelmi kérdésekbe, jogszabályba foglalva ki a hős, ki az antihős az ukrán történelemben. A kisebbségi jogalkotásban is volt egy erős visszalépés, nemcsak a nyelvhasználat vonatkozásában, bár az vált szimbolikussá.

Változtak tehát mindezen negatív irányok Zelenszkij alatt?

A Zelenszkij-korszak nem tudott felülkerekedni a szélsőséges megnyilvánulásokon – noha szelídebb korszak következett, mint amilyen volt az előző elnöki ciklusban volt –, megalkotta az őslakos törvényt, amelyen a jogokhoz való hozzáférés tekintetében immár de jure különbséget tett az országban élő kisebbségek között, miközben az ország egyéb bajai mellett ott volt továbbra is a hibrid háború a keleti megyékben.

2022. február 24. óta azonban van egy másik helyzet. Van egy világos nemzeti összerendeződés, és az orosz ajkú lakosság magatartása a háború által leginkább sújtott megyékben – ahol ők is kiállnak az orosz katonák és orosz tankok elé az ukrán zászlóval, az ellenük való tüntetéseken az ukrán himnusszal – kihúzza a talajt a nacionalizmus negatív megnyilvánulásai alól.

Akik azt mondják, hogy most születik meg a modern értelemben vett ukrán nemzet, nem tévednek.

Tudni kell, hogy Ukrajna egyetlen megyéjében sincsenek többségben az orosz lakosok, azonban a keleti országrészben nagyobb arányban élnek, mint a középső és nyugati országrészben, és a keleti országrész adta a korábban Oroszország-pártinak tartott szavazóközönség törzsét. A háború talán legnagyobb abszurduma, hogy az orosz katonaság pusztítása éppen a keleti országrészt éri.

Zelenszkij papírfigurája egy zöld tea filterén a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) város egyik kávézójában 2019. május 16-án. (MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)

 

Visszatérve 2019-be: hogyan kezdett Zelenszkij, mint elnök?

Zelenszkij beiktatását a parlament 2019. május 20-ára tűzte ki, ami egy hétfői nap volt, nem pedig a szokásos vasárnap – a parlament így „protestált” az elnök ellen. A parlamenthez érkezéskor az elnököt az őrség nem választotta el szorosan az összegyűlt tömegtől, Zelenszkij pacsizott és szelfizett az emberekkel.

Első elnöki beszédében Zelenszkij utalt arra, hogy hétfő van, akik ezt a napot választották, nyilván azt akarják, hogy rögtön dolgozzanak is. A legfontosabb feladatnak a béke megteremtését nevezte a Donbászon. Az ország egységes Ungvártól a Donbászig, mondta. Zelenszkij végig államnyelven, azaz ukránul beszélt, de néhány mondatot elmondott oroszul is, jelezve, hogy a kiélezett nyelvkérdés ellenére a nemzet egysége nem attól függ, ki milyen nyelven beszél.

Milyen szerepet játszott az internet és a közösségi média Zelenszkij győzelmében?

Egy folyamat betetőzéseként Volodimir

Zelenszkij kampánya gyakorlatilag az internetes felületekre koncentrálódott.

A Nép Szolgája Párt a parlamenti választási kampányában ugyanezt a módszert követte, kiváltva a hagyományos lehetőségek jelentős költségigényét, illetve reagálva a korszellemre, amikor a média és a direkt politikai rendezvények véleményformáló ereje csökken, igazodik az okostelefon-nemzedék valós eléréséhez.

Mi a helyzet a „klónozással”?

Valóban, ezúttal sem maradt el az ukrán politikában régóta meglevő klónozás jelensége,

azonos nevű jelöltek indítása egy körzetben a potenciális esélyes meghackelése érdekében,

ami leginkább az egyéni jelölteket érintette. A 199 egyéni körzetből 48-ban indultak klónok is, összesen 161 azonos nevű jelölt, egyes esetekben nem csak egy klónnal, hanem többel (három-hat azonos nevű jelölt egy körzetben!). Bár egyértelműen alkalmas ez a helyzet a választások befolyásolására, a hatályos választási törvény nem tette lehetővé, hogy névazonosság miatt megtagadják bárkinek is a bejegyzését, ha egyébként minden törvényi előfeltételnek megfelelt. Az újdonság az volt, hogy egyes közvéleménykutatók oldalait is klónozták, a tájékozódni vágyók félrevezetése céljából.

KAWU lengyel graffitiművész legújabb, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt ábrázoló alkotása Poznanban 2022. március 9-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.(MTI/EPA/PAP/Jakub Kaczmarczyk)

 

Mi volt még jellemző a 2019-es kampányra?

A parlamenti választási kampány fontos sajátossága volt a koncertek és show-elemek széles körű használata. Az ezt megelőző választásokra 2014-ben került sor, a donbászi hibridháború kitörésének évében, így akkor ez a sajátos körülmény is befolyásolta a látványelemekhez való tartózkodó viszonyulást. 2019-ben azonban az induló pártok adottságaiból is következett a kulturális tömegképzés eszközeivel élés. Zelenszkij személyiségére és produkciós irodája stábjára erősen építő a Nép Szolgája Párt, valamint az etnorock zenész Vjacseszlav Vakarcsuk pártja, a Hang is bátran

körbejárhatta az országot hatalmas csarnokokat megtöltő koncertekkel.

Azonban nemcsak a később parlamentbe jutó, vagy a show-bizniszben erős pozíciókkal rendelkező pártok vagy jelöltek, hanem mindenki más is igyekezett támaszkodni „népszerű előadóművészek” mozgósító erejére.

A választásokon aztán a Nép Szolgája győzött, bebiztosítva a törvényhozásban az elnök pártjának az abszolút többséget. Először fordult elő az ország 1991-es függetlenedése óta, hogy egy párt önállóan tudott kormányt alakítani rögtön az első parlamenti napon. Az ukrán sajtó az „egypárti kormány”, illetve „monokoalíció” fogalmakat kezdte el használni. Zelenszkij népszerűségét a ciklus erősen megtépázta, de még 2021-ben is ő volt a legnépszerűbb politikus. A mát pedig látjuk.

Összesen 184 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

ő volt az első ukrán elnök aki egyesítette az orosz és ukrán nyelvű lakosságot. Államférfi. Ukránok Kossuthja. Respect. Szégyen, hogy a kormány a népirtó Szovjet-Oroszország mellé állt. a széljobboldal sem kereszténységre, sem 56-ra immár nem hivatkozhat, végleg megsemmisült erkölcsileg. Tanulságos, hogy a muszlim zsoldosokat támogatja a mandiner troll hadserege, ezt archiválni kell és mutogatni 100 évig.

1956-ot hagyd ki!
Magyarország semleges akart lenni, ezért tiporták el.
Ukrajna meg a semlegessége ellen "harcol" amerikai érdekből.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés