Agrárállamtitkár és balos ügyvéd csap össze a dél-békési „csatatér körzetben”

Dél-Békés hazánk legszegényebb térségeinek egyike, itt a legnagyobb az elvándorlás, illetve a természetes fogyás. Utóbbi statisztikai tényt azonban árnyalja, hogy Békésben mondjuk Borsodhoz vagy Szabolcshoz képest jóval csekélyebb a roma lakosság, amely jelenlétével javítja a demográfiai mutatókat.

Az orosházi székhelyű, Békés megye 4-es számú egyéni választókerület (evk) lakossága alapvetően a mezőgazdaságból él, alighanem ezért is találták meg Erdős Norbertet, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárát, hogy ő legyen a Fidesz-KDNP új jelöltje.

Erdős Norbert nagyágyúnak számít

Az ötvenedik évében járó konzervatív jelölt beágyazottsága nem csak abban áll, hogy az agrárium, az élelmiszerbiztonság és a vidékfejlesztés a kormányzati szakterülete, és hogy orosházi születésű. Hiszen Erdős ezek mellett 2002-től tizenkét éven át volt a megye 3-as számú, békési székhelyű körzetének egyéni országgyűlési képviselője. Ráadásul megyei kormánymegbízottként 2011-14 között ő irányította a Békés Megyei Kormányhivatalt. Ebbéli minőségében még arra is futotta, hogy közfoglalkoztatási vásárokat szervezzen 2013-tól Békéscsabán, ahol a megye minden települése képviseltette magát. Kezdeményezése országos gyakorlattá vált.

Bár elődje, Simonka György 2010-2018 között háromszor is nyert a térségben, ettől még megáll:

ami önmagában is nehezíti a konzervatív jelöltek dolgát. A Féja Géza által a két világháború között megírt, irodalmi szociográfia, a Viharsarok éppen e térség múltjáról szól, a népi író szót ejt a 19-ik század végétől jelentkező szegényparaszti, agrárszocialista mozgalmakról is. Ilyen hagyományú település például a hajdan alkalmazotti (földtelen, cselédi) népességű Mezőhegyes, vagy éppen a körzet székhelye, a 26,5 ezres lélekszámú, egyébként fideszes vezetésű Orosháza. Utóbbi városban a kádárizmus idején nagyfokú szocialista iparosítás is történt (olajipar, üveggyártás).

A hazai románság egyik központjának is számító Battonyán, illetve a szlovák gyökerű Tótkomlóson is erős a baloldali beállítódás, utóbbi kisvárosban 2019-ben elvesztette a Fidesz a helyhatósági választást. Az orosházi egyéni választókerület tehát nemcsak a Simonka elleni eljárás miatt számít „csatatér körzetnek”, hanem a hagyományos baloldal viszonylagos erőssége miatt is. Éppen ezért az egyesült

tavaly ősszel.

Lássuk, miért jelenthet ez problémát!

Csak színleg védte a gádorosi csicskákat?

Ha április 3-i parlamenti választáson nem nyer Szabó Ervin, az már a harmadik vesztes indulása lesz. Hiszen 2018-ban, ugyancsak mint országgyűlési képviselőjelöltet, a fideszes Simonka György legyőzte, 2019-ben pedig sikertelenül jelentkezett be Orosháza polgármesteri székéért a szintén kormánypárti Dávid Zoltán városvezetővel szemben.

Ez az új kampányban minden eddiginél erősebben került terítékre. A Pesti Srácok ugyanis megszerezte és szellőztetni kezdte a nyomozati anyagot. A tanulságok hordereje miatt az egész választókerületben, de főleg Gádoroson és a szomszédos Nagyszénáson, illetve az evk székhelyén, Orosházán várhatóan ezért is kevesebb baloldali szavaz majd a jobbikos ügyvédre április 3-án.

Az ügy lényege: Gádoroson egy módos roma család megfelelő jövedelem, ellátás hamis ígéretével mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett magyar embereket bírtak rá a hozzájuk költözésre. Irataiktól megfosztották őket, járandóságukat nem adták oda nekik, fizikai bántalmazást is bevetve rabszolgaként dolgoztatták, állati sorban tartották őket. 

Az ügy lakossági bejelentés nyomán már 2008-ban a rendőrséghez került, de a vádlottak fenyegetésére az áldozatok azt állították a hatóságnak, hogy megfelelő fizetséget és ellátást kapnak, illetve nincsenek korlátozva a szabadságukban. Így a büntetőeljárás akkor nem indult el, csak 2012-ben. Akkor azonban a család 12 tagja ellen indult az eljárás, a 2019-es jogerős ítélet alapján pedig 7-5,5 év börtönt kapott öt ember, de a többieket is elítélték. A családfőt mint elsőrendű vádlottat személyi szabadság megsértése, zsarolás és hatósági eljárás akadályozása miatt nyilvánították bűnösnek. Elítéltek két ügyvédet is; többek között ügyvédi visszaélés bűntettében találták őket bűnösnek.

Itt kerül képbe a Szabó Ervin: őt is

A nyomozati anyag tanúsága szerint lényegében azzal gyanúsították, hogy összejátszott az elkövetőkkel. Látszólag az általa képviselt sértettek érdekében járt el, de valójában az elkövetőknek segített, akiktől három sértett jogi képviseletére megbízást kapott. Átadta például a vádlottak számára a sértettek kihallgatási jegyzőkönyveit.

Ott ült eleve a 2008-as kihallgatásokon. A sértettek később, 2012-ben bevallották, hogy tőle félve nem merték elmondani akkor a valóságos helyzetüket. A nyomozati anyag szerint a sértettek elleni ténykedésével Szabónak sikerült meghiúsítania a 2008-ban küszöbön álló büntetőeljárást. A per egyik tárgyalásán egyébként a – vele ellentétben megvádolt és elítélt – ügyvédek arra hivatkoztak az utolsó szó jogán: az ügyben más kollégájuk is hasonlóan járt el, de esetükben megszüntették a nyomozást…

Szabó Ervin föltűnése a botrányban még egy szempontból visszás.

és az abból keletkezett pert. Vona Gábor korabeli pártelnök például erre hivatkozva a megyében gyűlést és szónoklatot tartott a „cigánybűnözés” e válfajával szemben. És hát a gádorosi csicskáztató romáktól megbízást elfogadó Szabó Ervint 2013 nyarán már a nyíltan cigánygyűlölő Vona-fémjelezte Jobbikban találjuk…

Jobbikos belháború – fél disznófejjel

Amikor a Pesti Srácok cikkezett és videót készített a nyomozati anyag kapcsán, Szabó az ebből előálló orosházi testületi balhéban lényegében csak azzal védekezett a Fidesz számonkérésével szemben: bíróság is kimondta, hogy nem követett el bűncselekményt. Annyi bizonyos, Szabó korábban többeket beperelt rágalmazásért, többek között Németh Norbert egykori jobbikos pártbeli társát is, és a bíróság a felperes javára ítélt az utóbbi perben.

Idevág, hogy részben a gádorosi balhé, részben Szabó Ervin orosházi Jobbik-elnök sokak által kellemetlennek érzett személyisége, illetve a Jobbik gyurcsányista fordulata miatt bő fél évtizede belharc van az eredetileg szélsőjobbos pártban. Ennek folyományaként a korábbi bő húszfős állandó helyi csapatból rengetegen távoztak. Négy-öt új híve van az elnöknek, némelyiket kétes hírű vállalkozókként ismerik a városban.

Mások már a helyi választáson is elinduló Mi Hazánkat erősítik. Arra, hogy a radikálisok elfordultak Szabótól, látványos példa volt, amikor Rubi Gergely volt jobbikos egyszer fél disznófejet vitt neki az orosházi testületi ülésre, arra célozva, hogy a csikáztatott magyarokat döghússal etette a gádorosi roma család.

Más kérdés, hogy a véres disznófejet Szabó Ervin ha akarta volna sem tudta átvenni, mert nem volt jelen az ülésen. Hiányzása az ülésekről szinte politikusi ismertetőjelének számít. Nemcsak az önkormányzati üléseket hanyagolja. Idén márciusban visszahívták a Békés Megyei Közgyűlés ügyrendi bizottságából, mivel a közgyűlés megalakulása óta egyetlen egyszer sem tette tiszteletét bizottsági ülésen!

A jobbikos közös ellenzéki jelölt más, az összefogáshoz tartozó ellenzéki erőkkel sincs túl jóba, sőt. Mindenekelőtt a Dél-Békésben erős MSZP-vel nem tudott jó viszonyt kialakítani. 

A 2018-as országgyűlési választáson esze ágában sem volt visszalépnie az ő érdekében a szocialista Füvesi Sándornak. Így a fideszes Simonka 43,15 százalékkal nyert Szabó Ervinnel szemben, aki 39,5 százalékot ért el. Másfél év múlva, a 2019-es helyhatósági választáson szerzett kudarca is okolható az MSZP-vel való rossz viszonnyal. Míg másutt az országban ezernyi helyen létrejött az egység, az orosházi körzetben az ellenzék nem tudott összeállni.

Erősen megosztott a dél-békési ellenzék

Fetser János, a helyi szocialista alapszervezet elnöke ugyanis, aki 1994-2006-ig orosházi polgármester volt, önállóan, szocialista színekben elindult a jobbikos ügyvéddel szemben. Fetser arra hivatkozott: a Jobbik elutasította a szocialisták indítványát, miszerint helyi előválasztáson dőljön el, ki legyen az egységes ellenzéki polgármesterjelölt. Így bár Szabó Ervin bejutott a megyei közgyűlésbe, a fideszes Dávid Zoltán maradt a városvezető. Emiatt Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt utóbb árulónak bélyegezte Fetsert, aki ezt viszont kikérte magának.

Apropó, Márki-Zay, vele éppen egy orosházi utcafórumon történt februárban, hogy miközben szónokolt – balján a jobbikos képviselő-jelölttel –

A helyi Momentum sincs odáig a közös jelöltért. Sebők Éva, a 2019-ben a megyei közgyűlésbe momentumos színekben bejutott politikus az előválasztási kampány finisében Szelényi Zoltán, az MSZP-Párbeszéd jelöltje javára mondott le, nem pedig a végül így is győzedelmeskedő Szabó javára. A jobbikos ellenzéki aspiráns azóta sem kap hathatós kampánysegítséget a baloldali pártoktól. Egyszer, február 27-én mutatkozott csak együtt a közös ellenzéki listán befutó helyet nyert Sebők Éva és a szocialista Szelényi Zoltán Szabó Ervinnel. Közös sajtótájékoztatójukon tessék-lássék vállalták csak el egymást, inkább csak a saját programjukról beszéltek.

Szabó Ervin akkor azt fejtette ki: a vidék felzárkóztatásához elengedhetetlen az úthálózat javítása. A jelölt szerint meg kell szüntetni a simonkás  „uram-bátyám” rendszert, életre kell hívni a feldolgozó ipart. A Dél-Békésből való elvándorlást a bérek felzárkóztatásával lehetne megakadályozni. Szabó felmondta a balliberális leckét azzal, hogy minden hátrányos megkülönböztetés ellen harcolni fog, beleértve a nemi identitásét is. A Mi Hazánk gyengítésére hozzátette: oltáshoz való viszony alapján se lehessen senkit diszkriminálni.

A Simonka-féle ügyek hatása és a konszolidáció

A dél-békési „csatatér körzetben” a Fidesz-KDNP kétségtelen tehertétele a három ciklus óta egyéni országgyűlési képviselő Simonka György. A honatya ellen a NAV 2016-ban indított eljárást, 2018 októberében felfüggesztették a mentelmi jogát, gyanúsítottként hallgatták ki. 2021 februárjától tart a büntetőpere, a vád szerint társaival olyan Európai Uniótól és a magyar költségvetésből igényelhető forrásokat csaltak el céghálók segítségével, amiket zöldség-gyümölcs termelők igényelhettek volna, így 2009 és 2015 között állítólag 1,4 milliárd forintnyi közpénzt tulajdonítottak el. Ezért az ügyészség nyolc és fél év fegyházbüntetést és 850 millió forintnyi vagyonelkobzást javasolt vele szemben. A per várhatóan elhúzódik.

Helyi fideszes körökből úgy értesültünk: Simonka György vádlottá válásával alapvetően függ össze, hogy a választókörzet 27 helyi pártszervezetéből 11 megszűnt. Nem fizettek többé tagdíjat. Ez a mulasztás az esetükben egyfajta kiábrándulás és etikai tett lehetett. Később a megmaradt dél-békési Fidesz-szervezetek döntő többsége sem Simonkát javasolta képviselőjelöltnek. A kampányra azonban rengetegen visszatértek (ha nem is alapszervezetbe, de aktivistának), miután január 26-án megtudták,

Erről egyébként éppen a Mandinernek adott interjújában nyilatkozott Kubatov Gábor Fidesz alelnök, pártigazgató.

Az a hír is revitalizálta a Simonka-ügy miatt kiábrándultakat, hogy az orosházi születésű, támadhatatlan múltú Erdős Norbert, az Agrárminisztérium államtitkára lesz a jelölt. A pontot az tette fel az i-re, hogy Simonka, bár a vele kapcsolatos ítélethozatal dátuma a messzi ködbe vész, februárban lemondott a választókerületi elnökségről is. Utóda e tisztségben is Erdős Norbert.

Erdős különben ebben az elődje megítélése miatti konfliktusos helyzetben egyenként leült a jobboldali szervezetekkel. Utóbb, a belső viszály miatt összehozott olyan Fidesz-KDNP közös ülést is, Mezőhegyesen, ahol Lázár János, a ménesbirtok fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a hódmezővásárhelyi körzet (Csongrád-Csanád megye 4-es számú választókerület) parlamenti képviselője is jelen volt. Nagy szó ez, ha azt vesszük: Simonka örökös harcot vívott Lázárral, ők így nem is mutatkoztak egymással. De világos, hogy a körzet sorsát a jobboldali egység helyreállítása még nem billenti kormányoldalra, Erdősnek pártállástól függetlenül kell magához vonzania a lakosságot.

Az új jelölt szisztematikus képviselői munkát ígér

„Nekem az az előnyöm, hogy 12 év gyakorlat után pontosan tudom, mi a dolga és mozgástere az egyéni országgyűlési képviselőnek – nyilatkozza a Mandinernek Erdős Norbert Orosházán. – Nem is ígérek beválthatatlan dolgokat, csak azt, hogy szépen, szisztematikusan fogok dolgozni, minden kormánykapcsolatom latba vetve. Erre lehet példa, hogy képviselőjelölti minőségemben komolyan vettem az orosházi polgármester jelzését, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordultam a kényszerűen bezárt Gyopárosfürdő érdekében. Úgy tűnik, sikerült meggyőznöm, hogy 400 milliós kormányzati gyorssegélyre van szükség az ikonikus fürdőépület tetőzetének halaszthatatlan javítására. Kezembe vettem az tanuszodaprojekt felgyorsításának ügyét is, biztosíthatom a dél-békésieket, két éven belül meglesz a tanuszoda.”

Hangsúlyozza:

Mint mondja, eddig is így tett; államtitkárként sok-sok települési pályázat útja elől tisztította ki a fölösleges adminisztratív akadályokat.

Ünnep a mezőkovácsházai kormányablaknál

Elkísérjük az államtitkárt térségi körútja több állomására is. Mezőkovácsházán a 2015-től működő járási kormányablakot látogatja meg. Egy kis ünnepség keretében virágot ad át a 150 ezredik ügyfélnek. Ez a fiatal szabolcsi hölgy nemrég ment férjhez, aki viszont mezőhegyesi. Békéscsabán fognak letelepedni, a lakcímbejelentést intézte, elégedetten a gyors ügyintézési szolgáltatással.

A kormányablak arra jó, hogy ott csaknem kétezer féle ügyet tudnak elintézni az ügyfelek. Erdős Norbert, aki első vezetője volt a megyei kormányhivatalnak, megjegyzi, ez az új közigazgatási szisztéma, amely visszavett oda nem illő hatósági jogköröket az önkormányzatoktól, fényesen bevált. Erdős nem tartja véletlennek, hogy az ellenzék a legkevésbé ezt a reformját támadta a kormányzatnak...

A képviselőjelölt autójában hallunk pályafutása több állomásáról, beleértve az európai parlamenti képviselőséget 2014-19 között. Odakint többek között a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság tagja volt; nevéhez fűződik az a mézjelentés, melynek eredményeként kétszeresére emelkedett a méhészek támogatása az unióban. 

Igazi vesszőparipája élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárként az, ami Dél-Békésben, egyáltalán az ország éléskamrájának számító megyében nem találhat süket fülekre: „Növelni a magyar élelmiszer-ipari termékek arányát, hiszen

az élelmiszer-előállítás láncolatán jól végigkövethető, biztonságos, jó minőségű termékek a magyar családok egészségét szolgálják, no meg a munkahelyek megtartását az erősen agrárjellegű térségünkben.”

Említette azt a nagy előrelépést, hogy egy kormányrendelet értelmében minden 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű boltban apró zászlócskákkal kell jelezni a hústermékek származási országát. A tapasztalat azt jelzi, hogy friss sertés- és baromfi tekintetében a hazai húsárunak szinte száz százaléka már magyar. Szólt arról a törekvéséről – és ez szintén alapvetően érinti a térséget –, hogy a feldolgozott tejtermékek körében is újra túlsúlyba kerüljön a hazai.

Hatalmas fejlődés a ménesbirtokon

Mezőhegyesen járva nemcsak a ménesbirtok tekintetében látjuk a hatalmas fejlődést, hanem abban is, hogy ebben a Mária Terézia óta kialakult településen a (több) évszázados műemléképületek fel lettek újítva. Beszédes látvány, hogy a település egy központi részletében egymás közelében áll a klasszicista épületcsoda és több lakótelepi épület. Ezzel előkerül az alkalmazotti múltú kisváros részben baloldali szociológiája. 

Erdős Norbert szerint „az ilyen szerkezetű választókerületekben is, beleértve a román és ukrán határ szegélyezte körzeteket, azt tapasztalom, hogy a kormány 12 éves összpontosítása a vidékre, falura, előrelépést okozott. Vagyis:

Közbevetjük, bár pár éve megépült Békéscsabáig az M44-es autópálya, Szabó Ervin mintha joggal kampányolna több alsóbbrendű út rossz minőségének a kárhoztatásával. Erdős Norbert megjegyzi, a ’98-as választásokkor kampányfőnök volt a térségben, azóta sok három- és négy számjegyű út, útszakasz is fel lett újítva. Ám szerinte is bőven akad tennivaló úthálózat tekintetében. Képviselősége esetén Erdős Norbert támogatná azt a közlekedési kívánalmat, hogy az M44-esnél legyen olyan csomópont, amely Szarvas, Nagyszénás és Orosháza – vagyis egész Békés megye fő ipari szigete – felé vezet. Ez szerinte közérdek az orosházi kórház vagy éppen az ipari egységek megközelítése – egyáltalán a térség lakosságmegtartása – szempontjából egyaránt… 

Nyitókép: Gyakori látvány az öntözőgép a dél-békési termőföldeken (Kovács Gábor fotója)