Az egyik legtöbbet Európában.
Az OECD kiszámolta, hogy az adott országok mennyit buknának akkor, ha Európában energiaellátási zavarok lennének. Szerintük a magyar gazdaság az energiafüggősége miatt az egyik legnagyobb vesztese lehetne egy ilyen zavarnak. Beszámoltak róla, hogy amennyiben az energiaimportunk 20%-a eltűnne, az a GDP-növekedést közel 2 százalékponttal csökkentené.
Melleslegesen arról is beszámoltak, hogy alacsonyabb növekedést és magasabb inflációt okoz a háború közvetlen és közvetett hatása.
Nyitókép: Pixabay
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Az ausztrál kutatók olyat alkottak, ami alapjaiban írhatja át a jövőt.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
A kezdeti tiszás lendület hangzavara most csöndesedik, és a józanabb hangok jobban hallatszódnak. Horváth K. József írása.
A hiperszonikus rakétarendszer a rakétavédelem kijátszására és a stratégiai célpontok elleni bevetésre szolgál.
