Rückwärts

2022. március 9. 20:30
Kicsúszott a talaj az épphogy kormányozni kezdő balliberális német kormány alól.

Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.

Amilyen határozottan indult, olyan lendülettel lett kénytelen az alapoktól újragondolni szinte minden kül- , energia- és védelempolitikáról alkotott elképzelését az Olaf Scholz vezette balliberális német kormánykoalíció. Nem kellett más hozzá, „csak” egy háború a kelet-európai síkságon.

Az orosz–ukrán háború legalább három területen késztette meghátrálásra a Scholz-kabinetet. Tegyük hozzá: nem ez az első balliberális német kormány a nem olyan távoli német történelemben, amely egy fegyveres konfliktus hatására kénytelen megváltoztatni a politikáját, hiszen a szerb háború idején a Gerhard Schröder-féle szociáldemokrata–zöld kabinetnek is kellett súlyos, a kormánypárti választók világnézetével néha szembemenő döntéseket hoznia.

A jelenleg kormányzó Német Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokrata Párt és Zöldek szavazóbázisa jelentős részben a hidegháború és a megosztottság időszakában nagyon befolyásos nyugatnémet békemozgalomból – illetve a pacifisták gyermekeiből, unokáiból – táplálkozik. A tábor nagyrészt markánsan antimilitarista, ami arra is magyarázatot ad, hogyan gatyásodhatott le az elmúlt években a Bundeswehr az elkeserítő mostani állapotára. Németországban nem sikk a haderőre költeni – és hát minek is: támadó háborút nem indítanak, ha pedig védekezni kell, ott vannak a hőn utált amerikaiak.

Olaf Scholz – akit kísértenek a pénzügyminiszter korából származó botrányai – ezért nem kis politikai kockázatot vállalt, amikor bejelentette, hogy Németország százmilliárd euró pluszpénzt fog költeni hadereje fejlesztésére. Ezt a tervét állítólag még Robert Habeck gazdasági és klímaügyi (inkább klímaügyi, mint gazdasági) miniszterével és az „értékelvű külpolitikát” hirdető külügyminiszterével, Annalena Baerbockkal sem egyeztette. Ezek a napok, hetek egyébként is a keserű beismerésekről szólnak a Zöldeknél. Hiába hangzik jól az „értékelvű külpolitika”, és hiába lelkendezik szolgai módon a balliberális német sajtó Baerbock minden kósza megszólalása hallatán, a zöldpárti külügyminiszter moszkvai és kijevi útjai nem tudták közelebb hozni egymáshoz Vlagyimir Putyint és Volodimir Zelenszkijt, előbbi pedig konzekvensen Emmanuel Macron számát tárcsázza, ha Európával akar beszélni, nem pedig Olaf Scholzét.

Nyitóképen: Scholz és Putyin moszkvai találkozója. Fotó: AFP / Sputnik / Mikhail Klimentyev 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés