Tíz év alatt harmadára csökkent a nélkülözők, és felére a szegénység kockázatának kitettek száma

„Baloldali politikusok, elemzők és a »üggetlen-objektív« média rendszeresen visszatérő állítása, hogy a szerencsétlen vidéki választók buták, a saját érdekeik ellen szavaznak, mivel a lakosság döntő többsége rettenetes mértékben szegényedik. Rendszeresen írnak az ország kettészakadásáról, a növekvő szegénységről, a 99 százalék romló helyzetéről, aláírásokat gyűjtenek a munkanélküliek ellátásának meghosszabbításáról stb. Ezt annyiszor elmondták, leírták már az állítólag nem létező, egyébként nagy példányszámban olvasott ellenzéki sajtóban, hogy nagyon sokan, értelmiségiek is, ezt már axiómaként elfogadják. 

Az Európai Unióban egységes módszertan, egységes sztenderdek szerint mérik a szegénységet, és ez alapján a valóság teljesen más. Az Eurostat összehasonlítható adatai szerint az uniós országok közül Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a szegénység. A számok mellbevágóak: 

A GYURCSÁNY-KORSZAK VÉGÉN HÁROMSZOR ANNYIAN ÉLTEK SÚLYOS ANYAGI NÉLKÜLÖZÉSBEN, MINT 2020-BAN. 

Lehetséges, hogy akik megvetően szoktak nyilatkozgatni az érdekeiket fel nem ismerő szavazókról, valójában egy párhuzamos valóságban élnek?

Annak érdekében, hogy komolyan beszéljünk a szegénységről, a KSH és az Eurostat adataiból induljunk ki. A szegénységet az Európa 2020 stratégia bevezetése óta az Unió valamennyi tagállamában egységes mutatószámrendszer alapján mérik. A fő indikátor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (AROPE: At Risk of Poverty or Social Exclusion) mérőszám. Ez az összetett szegénységi mutató három részindikátort foglal magában:

• súlyos anyagi deprivációban érintettek aránya,
• nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (munkaszegénység)
• relatív jövedelmi szegénységi arány”

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás