Kamionhadat eresztenének Szaniszlóék az Üllői útra? Újabb botrány a 18. kerületben

„Elég sokkoló, hogy az ablakomtól pár méterre kamionok járhatnak majd. Az ember nem azért költözik a város szélére, hogy kamionokat hallgasson” – mondja lapunknak felháborodva Ehleiter Andrea 18. kerületi lakos. Andrea és a kerület Ganzkertváros, Ganz-telep és Almáskert lakói tavaly szeptemberig távol a város zajától, boldogan élték mindennapjaikat. Nyugalmukat még tavaly szeptemberben erős felháborodással vegyes aggodalom emésztette fel. Az történt ugyanis, hogy Szaniszló Sándor DK-s kerületi polgármester helyettese, a Párbeszéd politikusa, Petrovai László alpolgármester egy utcafórumon bejelentette, hogy a családi házas övezet előtti 22 hektárnyi területet a Wing Zrt. vásárolta meg. Pontosabban a már régebben a cég tulajdonában lévő – jelenleg a WizzAir oktatóközpontjaként működő – területéhez „csapta hozzá” az újonnan vásárolt részt.

Az itt élők felháborodásának oka, hogy a pár méterre otthonaiktól lévő szakaszt az önkormányzat gazdasági övezetté sorolna át, hogy aztán arra az új tulajdonos iparparkot építhessen. Az átsorolás már 2020 júliusában is napirenden volt, erről tanúskodik egy, az önkormányzat honlapján elérhető előterjesztés is. Akkor Szaniszló azzal érvelt a gazdasági átsorolás mellett, hogy máskülönben „a területre vonatkozó magas intenzitású lakóterületi beépítést lehetővé tevő szabályozás alapján annak beépítése továbbra is megkezdhető lenne”, ami miatt pedig drasztikusan megnőne az autóforgalom. Ennek kiszolgálására utak építésére és számos egyéb infrastrukturális és intézményi beruházásra volna szükség, ami pedig az önkormányzatot terhelné. Vagyis: nekik jobban megéri, ha a területen inkább ipari park épül.

„Látja, ez az, ami engem mérhetetlenül felháborít” – mondja lapunknak Rácz Krisztina, aki alig ötven méterre lakik a szóban forgó szakasztól.

Fizetjük az adónkat, mint bárki más, rendben tartjuk a területünket, bízunk a vezetésünkben, hiszen elvileg értünk vannak. Hogy szúrhatnak így hátba?”

Arról a polgármester kevesebb szót ejtett az előterjesztésben, hogy a lakóövezet gazdasági átsorolása viszont a már ottlakókat fogja terhelni. Főleg, ha megépül a Wing által tervezett logisztikai központ, amiről Petrovai – ahogy a gazdasági átsorolásról is – még a tavaly szeptemberi fórumon tájékoztatta a lakókat. Amennyiben ez utóbbi megvalósul, a cég akár húsz méter magas ipari csarnokokat is felépíthet, ahol aztán 0-24 órás, szép szóval mondva „raktározási forgalmat” folytathat, vagyis nonstop jönnének-mennének a kamionok.

Ez pedig érthető módon rendkívül hátrányosan érintené az ott élő, többnyire gyermekes családokat.

– mondja egy felháborodott lakó, aki ennél jobban fájlalja, hogy az életminőségük is jelentősen romlana. Hiszen az átminősítés miatt korábban elképzelhetetlen rezgés, zaj-, por-, fény- és levegőszennyezés érné őket. Vagyis, mint fogalmaz „sérülne az egészséghez, az egészséges környezethez való jogunk is! Odaveszne mindennapjaink nyugalma, csendje a nullhuszonnégyben bonyolított teherforgalom miatt, még éjszaka sem tudnánk pihenni” – sorolja.

„Mégis hogyan fogják kárpótolni az ingatlantulajdonosokat? Kapnak majd egy harmincéves per végén ötmillió forintot? Ha egyáltalán megnyerik…” – teszi fel a költői kérdést Ehleiter Andrea. Mint mondja, egy utcabéli még szeptember elején meghirdette az otthonát, volt is egy komoly vevője, ám miután kirobbant az ügy, a potenciális vevő visszalépett, azóta pedig azután, hogy a telefonáló érdeklődők tudomást szereznek arról, hol az ingatlan, leteszik azzal, hogy „átgondolják”, aztán általában vissza sem hívják.  

Pedig a terület korábban a 18. kerület egyik legjobb – és legdrágább- részének számított, tipikusan olyan helynek, amire az ingatlanhirdetésekben „a kerület Rózsadombjaként” szoktak hivatkozni. Ezért döntött hosszas mérlegelés után úgy Rácz Krisztina és férje, hogy családi támogatással, sokmilliós hitellel belevágnak, hogy gyermekeiknek a lehető legjobbat biztosítsák: jó levegőt, zöldet, nyugalmat. Úgy vélték, ezért megéri vállalni az anyagiak mellett másfajta áldozatot is. „Akik ide költöztek, két-három órát is hajlandók ingázni a munkahelyük és az otthonuk között, csak azért, hogy ezt a nyugalmat és békét éljék meg. Itt szerettem volna felnevelni a gyermekeimet” – mondja lapunknak érthető felindultsággal, elcsukló hangon.

– teszi hozzá.

Mint mondja, abba aztán meg végképp bele sem mer gondolni, hogy az építkezés során milyen veszélyeknek lesznek kitéve a tervezett beruházástól pár méterre lévő gyerekek. Az óvodába, aminek a legtávolabbi része 200 méterre van a tervezett beruházástól 183, a közeli iskolába 692, a bölcsödébe pedig 72 gyermek jár – emeli ki.

A felfokozott hangulatra jellemző, és nem utolsósorban a tájékoztatás teljes hiányára vezethető vissza, hogy komoly félelmeik vannak a beruházással kapcsolatban, elvégre a fokozott építési tempó általában nem a biztonság garanciája. „Szeretnénk választ kapni arra a kérdésre, hogy hogyan és ki akadályozza meg, hogy építési törmelék zuhanjon rájuk? Vagy ha egy csarnok kigyullad, hogyan gátolják meg, hogy ne terjedjen a tűz a házainkra?” – teszi fel a kérdést. „Alaptörvényben rögzített jogunk a biztonságunk védelme. Ezt pedig a polgármesternek figyelembe kellene venni. Jogunk van tudni, mi épül majd itt” – hangsúlyozza.

Pár nap alatt közel nyolcszáz aláírás gyűlt össze

A lakók kétségbeesésükben petíciót kezdeményeztek, a dokumentumot alig kilenc nap alatt 782-en írták alá, és még tavaly novemberben 15-én adtak át Szaniszló Sándor polgármesternek. Az érintettek emellett egy tavaly októberi 14-i közmeghallgatáson is kifejezték tiltakozásukat és aggodalmaikat. Akkor Szaniszló Sándor azt mondta: a lakókkal való érdemi konzultáció nélkül nem lesz döntés. Hasonlóképp nyilatkozott Petrovai László alpolgármester is az RTL Klubnak még tavaly novemberben.

Kicsit több, mint egy hónappal az ígéretek után azonban a polgármester a kerületi televíziónak adott interjúban egyértelműen egy „business park” kialakítása mellett foglalt állást. Ekkor is arra hivatkozott, hogyha megvalósul az ipari park, az önkormányzatnak nem kell lakóövezeti infrastruktúra fejlesztésre költenie, ráadásul évi egymilliárd forint bevételhez is jut a kerület az ingatlan- és telekadóból.

Felmerült ugyanakkor a gyanú, hogy a kerületvezető itt sem bontotta ki az igazság minden szeletét. „A reptér közelsége miatt semmi garancia nincs arra, hogy ez a beruházás nemzetgazdasági szempontból nem lesz kiemelt beruházás. Ez pedig azt jelentené, hogy az az egymilliárd forint, amivel Szaniszló érvel, nem lesz a kerületé” – mutat rá Rácz Krisztina.

Csarnokonként száz kamiont eresztenének az Üllői útra?

A lakók a cég egy illetékes képviselőjétől még tavaly novemberben úgy értesültek, hogy amennyiben a képviselőtestület megszavazza a kertváros közvetlen közelében lévő terület gazdasági-ipari területté minősítését, a Wing akár tíz csarnokot is építhet a területre a következő tíz évben, és napi százas nagyságrendben bonyolódna az ottani kamionforgalom. Az itt élők attól tartanak, hogy ezt a forgalmat az amúgy is telített Üllői útra engedi majd rá az önkormányzat. „Van erről tanulmányterv? Miért nem láthatjuk? Miért nem kapunk választ az írásban feltett kérdéseinkre?” – értetlenkedik Rácz Krisztina. Mint mondja, a két-háromezer plusz embernek megfelelő infrastrukturális terhelés, amitől tart az önkormányzat, így is, úgy is meglesz, csak éppen nem lakókból, hanem a kamionforgalomból és a csarnokokat kiszolgáló személyzetből tevődik majd össze.

Botrányba fulladt bizottsági ülés

Jelenleg azonban patthelyzet van: a Wing Zrt. nem tudja megépíteni a logisztikai parkot, hiszen ahhoz a lakóövezetet és egyéb más övezeteket át kellene sorolni gazdasági övezetté. Ehhez a most készülő kerületi építési szabályzat (KÉSZ) módosítására lenne szükség – amire azonban elvileg már nincs lehetőség, hiszen jóval korábban lejárt a határidő a különféle észrevételek megtételére. A terület új tulajdonosának, a Wing Zrt-nek érdekes módon mégis sikerült elérnie, hogy két és fél hónappal a határidő lejárta után a kedvéért összehívják a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság rendkívüli ülését január 5-ére. Ráadásul minderről a lakók fél nappal korábban, vagyis az előző nap délutánján értesültek. „Ennek ellenére szerencsére sokan el tudtunk menni mi is” – mondja Ehleiter Andrea.

Az ülésen szembesültek azzal, hogy a Wing mit akar az önkormányzattól: a vállalat azt kérte, hogy a most készülő KÉSZ-ben az eredetileg meghatározott maximum 10,5 méteres beépítési magasságot 16 méterre növelje az önkormányzat. Az önkormányzat részéről a felháborodott lakók felé Petrovai László alpolgármester azzal érvelt, hogy a befektető úgy vásárolta meg a területet, hogy annak a hasznosítását – a KÉSZ elfogadásáig – szabályozó Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési építési szabályzat húszméteres építési magasságot tartalmazott. Azt is hangoztatta, hogy az érintett területnek csak egy részéről van szó.

A lakók ezen érthető módon felháborodtak: ők a 10,5 méteres építési magasságról tudtak a készülő és leegyeztetett KÉSZ szövege alapján, aminél a 16 méter jelentősen magasabb. Az ülésen részt vevő Ehleiter Andrea felszólalásában azt kifogásolta, hogy az önkormányzat ezt ellenszolgáltatás nélkül, vagyis „ingyen” odaadja a Wingnek és még településrendezési szerződést sem köt erről. Petrovai azzal hárította a kérdést, hogy még nem tart ebben a szakaszban az ügy – a szabályozás ilyetén módosításához ugyanis a Wing Zrt.-nek kérelmet kell benyújtania az önkormányzathoz, alapos egyeztetésre kerül sor, és települési rendezési szerződést is kell kötni. Mostanáig a Wing Zrt. ennek kapcsán nem kereste meg hivatalosan az önkormányzatot.

A rendkívüli ülésen a hétből öt bizottsági tag volt jelen, közülük hárman – Banga Zoltán (LMP), Székely Imre (LMP) és Tóth Kálmán (Fidesz) – nem támogatták a módosítást, amikor erre az ülésen rájöttek a hivatal részéről, kiadtak egy frakciószünetet, majd

A történet egy izgalmas epizódja, hogy a rendkívüli ülésen Kassai Dániel önkormányzati képviselő és környezetvédelmi tanácsnok azt állította (ez a jegyzőkönyvben is elolvasható, 10/14. oldal), hogy „akármilyen szakemberrel is beszélt az ügy kapcsán, „egybehangzóan állították”, hogy környezetvédelmi szempontból sokkal megterhelőbb, ha lakóházak, mintha ipari park épül a területre. Hogy kik voltak ezek a szakemberek, arra már nem tért ki.

Vagyis minden maradt függőben, a lakók feje fölött pedig Damoklész kardjaként tovább lebeg a csarnokok építésének réme.

Megkerestük a Wing Zrt.-t és az önkormányzatot is

„Jelenleg a lehetséges fejlesztéssel kapcsolatos koncepcióalkotási folyamat zajlik. Erről a helyi lakossági képviselőket is tájékoztattuk, egyúttal jeleztük feléjük, hogy felmerülő kérdéseiket illetően a Wing továbbra is áll rendelkezésükre” – válaszolta lapunk megkeresésére a vállalat. Azt is megjegyezték, hogy „az Üllői út és a Halomi út közötti terület északi része már 2017 óta a Wing Csoport tulajdonában áll, ezen az ország legkorszerűbb pilóta- és légiutaskísérő képzési központja jött létre a társaság fejlesztésében, magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtve ezzel a környéken, illetve jelentős adóbevételhez juttatva a kerületet”. Arra azonban, hogy egészen pontosan mit terveznek építeni a területre, nem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy amennyiben ipari park épülne, hány és mekkora csarnokot építenének, ahogy arra sem, hogy ezt mennyi dolgozó fogja kiszolgálni, és hogy mekkora kamionforgalommal számolnak az érintett szakaszon, illetve, hogy hol fognak ezek a járművek közlekedni.

Az ügy kapcsán megkerestük az önkormányzatot, szerettük volna megtudni, hogy mit jelent pontosan a Szaniszló Sándor által egy interjúban „business parknak” nevezett tervezett beruházás. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora kamiontöbbletforgalommal jár majd naponta a beruházás és hogy hol fognak közlekedni a kamionok. Amennyiben elkerülő úton, mi teszi azt alkalmassá a kamionforgalomra? Amennyiben meglévő főútvonalra, például az Üllői útra, milyen felméréseik vannak arra vonatkozólag, hogy ez milyen hatást gyakorol az egyébként is leterhelt szakaszra. Tőlük egyelőre nem kaptunk választ, amint megérkezik, frissítjük a cikket.