A lengyelhez hasonlóan, a magyar kormány is szeretné átírni a múltat.
„Azon igyekeznek, hogy bebizonyítsák: a lengyelek a második világháború alatt együtt szenvedtek a zsidókkal, és ahol csak lehetett, védték, segítették őket. A történeti valóság azonban az, hogy bizony a lengyelek egy jelentős része antiszemita volt, és nagyon sok esetben segítette a nácikat a zsidóüldözésben. Sőt nem egyszer részt is vettek zsidók meggyilkolásában. Az észak-kelet-lengyelországi Jadwabne településen, 1941 július 10-én, a helybeliek 340 zsidót öltek meg, többségüket úgy, hogy egy pajtába zárták őket, majd rájuk gyújtották az épületet. A lengyel közvélemény azonban nagyon érzékenyen fogadja e bűntettek feltárását, mivel hivatalosan Lengyelország a nácik áldozatának tekinti magát.
A jelenlegi politikai vezetés pedig ennek megfelelően, sorra emeli az emlékműveket azoknak, akik az életüket áldozták a zsidók megmentése érdekében. A valóság most sem fehér és fekete. Valóban, a Jeruzsálemi Yad Vashem Intézet 7 ezer igaz embert tart nyilván Lengyelországból, akik életükkel fizettek azért, mert zsidó honfitársaikat akarták megmenteni. De ez nem azonos azzal, hogy minden lengyel részt vett volna a zsidók mentésében. A The New York Timesban megjelent írásában, Jan Grabowski, a vészkorszak egyik ismert kutatója ezért is nevezi történelem hamisítóknak azokat, akik igyekeznek elhallgatni a lengyelek szerepét a Holokausztban.
A lengyelhez hasonlóan, a magyar kormány is szeretné átírni a múltat. Arra törekszik, hogy a Holokausztért minden felelősséget a nácikra kenjen, pedig abból jócskán kivették részüket a magyarok is. A deportálásokat szervező Adolf Eichmann egy barátjának arról írt, hogy szerinte a magyarok kétségkívül a hunok leszármazottai, mert sehol Európában nem látott olyan könyörtelenséget a deportálásoknál, mint Magyarországon. Eichmann hivatalosan csak tanácsadó volt Magyarországon és csupán megfigyelte a zsidók elhurcolását. Az emberek összegyűjtését, majd bevagonírozását a magyar csendőrség végezte, a transzportokat pedig a MÁV vonatai vitték Auschwitzba. A végrehajtók magyarok voltak, akiknek embertelenségére Ungváry Krisztián történésztől hallottam egy döbbenetes példát. A korabeli, hivatalos rendelkezések szerint egyetlen nő sem hagyhatta el Magyarországot testüregi motozás nélkül.”
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Balaton József
A főváros felkészült a tömegek fogadására, a többi már a csapatoktól függ. Az Arsenal húsz év után szerepel újra a BL döntőjében, a Paris Saint-Germain a sorozat címvédőjeként érkezik Magyarországra.
A főpolgármester gesztusai nem hatották meg a Tisza Párt frakcióját: a múltból való kilépést és az érdemi munkát várják el a Karácsonyéktól.
A Politico megerősítette, hogy semmilyen megállapodás nem született ma uniós pénzek kifizetéséről.
Két évvel Karácsony Gergely újraválasztása után továbbra is politikai és pénzügyi válságok bénítják a főváros működését. A Fővárosi Közgyűlésben pedig új erőviszonyok formálják az új politikai korszakot.
Karácsony Gergely rögtön lecsapott.
Szöllősi György szerint a Puskás Aréna a magyar futball újjáépítésének szimbóluma, a budapesti BL-döntő pedig történelmi sportdiplomáciai siker. Stadionépítés, politikai támadások, sportújságírói konfliktusok, UEFA-kapcsolatok, telt házas válogatott meccsek és a világ futballjának fókuszában lévő Budapest.
Miközben a legkisebb települések polgármestereit és az állami cégek munkatársait is fizetéscsökkentéssel fenyegeti Magyar Péter, Köböl Anita kormányszóvivő milliós táskával sétál mellette.
Az uniós pénzek uralták a közéletet a hét utolsó munkanapján.
