Levizsgáztak
„Már a húsz éveseknek is meg kell tanulniuk: két ország van. Ha a belső körhöz tartozol, már az egyetemen a lábad elé terítik a vörös szőnyeget. Ha nem, akkor örülj, hogy egyáltalán tanulhatsz. Légy hálás és gürizz. Ha nem tetszik, kívül tágasabb. Egyetemen kívül, országon kívül.
Mondanom se kell, az egyetemi érintettek közül eddig csak egy tanársegéd bukott le. A portás, gondolom, nem ért rá. Képzelem, az egyetemek nyakába ültetett új urak a fideszes kuratóriumokban mily hévvel próbálják majd az igazságot kideríteni. A protezsáltak mindenesetre sikeresen levizsgáztak. De levizsgázott a rendszer is.”
Nyitókép: Mandiner archív
Összesen 83 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Az elvtársnő azt hiszi, hogy még mindig az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozik.
Erről magyarázz, tömeggyilkosok elvtársa:
"Egy fiatal lány mesélte el egyetemi kálváriáját, a magát szocialistának nevező Magyarországon:
-Orvos szerettem volna lenni. Jó gimnáziumi érettségivel, többszöri jelentkezés után, csak a Szovjetunióba vettek fel. Leningrádban hamar megkezdődött a kálváriám. Mivel hívő voltam, néhány társammal együtt felkerestük a Leningrádban működő egyetlen katolikus templomot, ahol lengyel nyelven lehetett misét hallgatni. Már a második napon észrevettük, hogy a templom körül polgári ruhás KGB ügynökök készítenek felvételeket rólunk.
Néhány nappal később behívtak a Komszomol keretében működő KISZ szervezetbe és közölték velem, ha továbbra is látogatom az istentiszteleteket, úgy sürgősen abba kell hagyni megkezdett tanulmányaimat.
Két évet már elvégeztem, de úgy éreztem, nem bírom tovább. Betegségre való hivatkozással visszatértem Magyarországra. Kértem, hogy tanulmányaimat itthon folytathassam.
Kérésem megütközést váltott ki a hatóságokból és szovjetellenes magatartással vádoltak meg. a végén közölték, hogy két lehetőségem van: vagy a Szovjetunió, vagy tanulmányaim félbehagyása. Én az utóbbit választottam. Ettől kezdve menekülésem napjáig fizikai munkát végeztem Budapesten."
(Haász György, Bécs, Miért disszidáltam?, Magyar Élet, 1981. május 21.)
Bejelentkezés