Az öt politikai csoportból, 19 különböző országból származó képviselők osztoznak abban az aggodalomban, hogy a választásokat esetleg nem a legdemokratikusabb normák szerint rendezik meg – írja a lap.
Az Európai Parlament 62 tagú, pártokon átívelő csoportja teljes körű választási megfigyelést kért a közelgő magyarországi választások megfigyelésére, amely egy igen szokatlan jelenség. A lépés a magyarországi demokratikus visszaesés és intézményeinek legitimitása miatti aggodalmak elmélyülését tükrözi. „5 politikai csoportból és 19 különböző országból származunk. De mindannyian osztozunk abban az aggodalomban, hogy a választásokat esetleg nem a legdemokratikusabb normák szerint rendezik meg” – írták a választásokat figyelő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) küldött levelükben a képviselők.
Szintén levelükben mutattak rá a 2018-as magyarországi választások tapasztalataira, amikor egy korlátozott EBESZ-misszió arra a következtetésre jutott, hogy „a megfélemlítő kampányretorika korlátozza az érdemi viták terét, és csökkenti a választók megalapozott döntéshozatali képességét”. Azt is megállapította, hogy a kormányzati tájékoztató kampányok „jelentősen veszélyeztették” a tisztességes versenyt. „Az idei választások előtt további súlyosan aggasztó fejleményeket figyelhettünk meg” – írták. „A választási és egyéb törvények 2018 óta történt változásai tovább ásták a választási folyamatok tisztességességét, és jelentősen megnövelték a – többnyire a választás napján történő – manipuláció kockázatát mind a szavazóhelyiségekben, mind azon kívül”. Kovács Zoltán visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a választást el lehet csalni.
(Fotó: Szavazó a józsefvárosi időközi polgármester-választáson a BVHSZC Bókay János szakközépiskolájában 2018. július 8-án.MTI Fotó: Balogh Zoltán)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
A Tisza-gyűlés 80 százaléka megszavazta a Tisza-adót, Tarr Zoltán bólogat, de szerinte most nem lehet róla beszélni. „Választást kell nyerni, és utána mindent lehet” – mondta.
Mi történt volna velünk, az országgal, a világegyetem állásával?
Raskó György közösségi oldalán sejtelmesen annyit írt, hogy a párton belül tudják is mi az oka a stagnálásnak, de azt nem hozzák nyilvánosságra.
A kérdés csak az, és ezt megint nem csak a fiatalokra igaz, hogy jövő áprilisban, a szavazófülke magányában egy most még bizonytalan választó racionális döntést hoz-e.
Az uniós tagállamok egy része továbbra is rátenné a kezét a mintegy 210 milliárd euróra.
