Megalapozatlanok voltak a népszavazás ellen beadott indítványok a testület szerint.
Megjelent az Alkotmánybíróság honlapján az a határozat, ami lehetővé teszi a kormány gyermekvédelmi népszavazásának megtartását.
A testülethez két indítvány is érkezett a népszavazás megakadályozására. Az első, meg nem nevezett indítványozó azt kifogásolta, hogy amennyiben a népszavazáson többségbe kerülnének a „nem” válaszok, úgy Magyarország nem tudna eleget tenni EU-s kötelezettségeinek. Az indítványozó azzal érvelt, hogy hazánk ellen éppen azért folyik kötelezettségszegési eljárás az EU-ban, mert a kormány szigorította a pedofil bűnelkövetők elleni fellépését. Az indítvány szerint Magyarországgal szemben megindulna a jogállamisági eljárás és az újjáépítési támogatásoktól is elesnénk, ha a népszavazáson a többség nemmel szavazna a kérdésekre.
Az első indítványozó azt is kifogásolta, hogy a népszavazást az országgyűlési választással egy napon tartanák. Érvelése szerint ez jogszerű ugyan, de így megváltozna a népszavazás célja. Az indítványozó szerint így összemosódna a népszavazás és az országgyűlési választás intézménye, ami alkotmányellenes.
A második, meg nem nevezett indítványozó azt kifogásolta, hogy a Kúria vonatkozó döntésében foglaltakkal szemben nem voltak biztosítottak a kellő garanciák, s elmaradt a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülmények vizsgálata is. Az indítványozó szerint az Országgyűlés sem vizsgálta meg, hogy mennyiben és hogyan térnek el az állampolgári kezdeményezésre, köztársasági elnöki kezdeményezésre és kormányzati kezdeményezésre kiírt népszavazások következményei. Az indítványozó szerint ezért több pontban is alkotmányellenes az Országgyűlés és a Kúria eljárása.
Az első indítványozó felvetéseire a testület úgy reagált, hogy az „többlépcsős hipotetikus érvrendszeren” alapul, ami elsősorban sajtóértesülésekre támaszkodik. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotónak akkor is lehetősége volna az EU-s jogszabályoknak megfelelő törvényeket hoznia, ha a választók többsége nemmel voksolna a népszavazás kérdéseire. A határozat szerint a kötelezettségszegési eljárás már a Kúria eljárását megelőzően is elindult, vagyis annak új szakaszába lépése nem jelenti a körülmények lényeges változását. Ezek miatt az első indítványozó által előadottak nem tűntek megalapozottnak a testület számára.
Arra a felvetésre, ami szerint az országgyűlési választás és a népszavazás egy napon tartása összemosná a két intézményt, az Alkotmánybíróság azzal reagált, hogy az Országgyűlés szóban forgó határozata nem tartalmaz dátumokat, vagyis a népszavazást majd a köztársasági elnöknek kell kiírnia egy általa választott napra. Ez a nap lehet az országgyűlési választás napja is, ezt a vonatkozó törvények megengedik. Az Alkotmánybíróság szerint emiatt nem lehet alkotmányossági vizsgálatot tartani erről.
A második indítványozó kúriai döntést firtató felvetésével kapcsolatban a testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy az nem az Alaptörvényre, az Országgyűlés döntéshozatali eljárására vagy a népszavazásról szóló törvényre vonatkozik, hanem „csupán a Kúria döntéseiből kiolvasható követelményekre”. Az Alkotmánybíróság ezért nem folytat érdemi alkotmányossági vizsgálatot folytatni a felvetéssel kapcsolatban.
Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően helybenhagyta a népszavazást kiíró határozatot.
A népszavazás kérdései a következők:
– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Nyitókép: Philipp Schulze / DPA / AFP. Illusztráció.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
