Két magyar politikus is felkerült a Politico magazin újabb év embere-listájára. A lap szerint Márki-Zay az „eurokraták nagy reménye”; az pedig, hogy a „legyőzendő” Orbán megy vagy marad, jóval túlmutat Budapestnél.
A Politico minden évben, különböző szempontok alapján „osztályt” állít össze a következő év várhatóan legfontosabb embereiből. Ez alkalommal két magyar politikus is rákerült a listára: Orbán Viktor és Márki-Zay Péter.
A lista élén Mario Draghi olasz miniszterelnök áll, a „politikus technokrata”. A cselekvők között sorolják fel Olaf Scholzot, az új, szocdem német kancellárt, Emmanuel Macron francia elnököt, Frans Timmermans bizottsági alelnököt és Laura Codruța Kövesit, a román uniós főügyészt.
Az „álmodozók listáján szerepel Anne Hidalgo párizsi szocialista polgármester, Ursula von der Leyen bizottsági elnök, és itt szerepel Márki-Zay Péter is. A Politico „régi konzervatívnak” nevezi a hódmezővásárhelyi polgármestert, aki „le akarja vadászni” Orbán Viktort.
akik unják már, hogy Orbán az ő törekvéseiket tapossa el. Az ellenzék kormányfőjelöltje a Politico szerint barátságosabb alternatívát jelent Brüsszelnek Orbánnál: határozottan EU-párti, folyékonyan beszél angolul, franciául és németül. A lap úgy látja, Márki-Zay egyensúlyozó mutatványa most kezdődik: úgy kell összetartania a nagyrészt baloldali koalícióját, hogy nem idegenítse el a konzervatív választókat, akiket elcsábíthatna a Fidesztől.
A „felforgatók” listáján a Brüsszelből Lengyelországba visszatért Donald Tusk és Lukasenka belarusz elnök mellett szerepel Orbán Viktor. A magyar kormányfőről a Politico azt írja: csak néhány hónapra van attól, hogy vagy meghatározó győzelmet arasson, vagy pedig kínos választási vereséget szenvedjen el. Orbán a 2010 óta legkeményebb választási versengéssel néz szembe, miután az ellenzéki pártok összefogtak ellene, amiket most nagyjából egy szinten mérnek a Fidesz támogatottsággal. A lap szerint ha Orbán nyer, őt koronázzák meg az EU legrégebb óta szolgáló kormányfőjének; ha viszont veszít, sokan fognak Brüsszelben megkönnyebbülten felsóhajtani.
A Politico arról ír: Orbán számos konfliktusba kezdett már az Európai Bizottsággal, és kompromisszumok helyett gyakran kitart a saját álláspontja mellett az Európai Tanácsban is. A lap szerint Orbán eközben „szorosabban fogja a saját országa médiáját, civil társadalmát és igazságügyi rendszerét is”.
„Brüsszel-ellenes nacionalizmusa fertőző volt, ihletet adott a lengyel és a szlovén rezsimeknek. Egy blokkot is alkotott Varsóval, tisztázva, hogy egyik sem fogja a másik szankcionálását jóváhagyni a Tanácsban, ha egyhangú szavazásra volna szükség az ügyben”. A Politico úgy látja: ha Orbán újra győz, az lesz a kérdés, hogy meddig fogja feszíteni a húrt Brüsszellel.
Előre megjósolták, hogy üzemzavar keletkezhet a százhalombattai finomítóban, miközben Brüsszel egyik szócsöve arról ír, hogy a Trump–Putyin-csúcstalálkozó egyértelműen mutatja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország külpolitikai érdekei egy ponton találkoznak. Az EU központjában elfelejtkeztek a saját pazarlásukról.
A karton-Orbán, a folyamatos önfényezés és az „ellenzéki sajtó cseszegetése” verte ki a biztosítékot az ellenzéki aktivistánál.
A miniszterelnök is sorra vette Magyar Péterék nyugdíj elképzeléseit.
A valóság ezúttal sem kegyelmezett, könyörtelenül rátörte az ajtót a Tisza-vezérre. Nem először.
Az üzleti, tudományos és közélet krémjétől tudhattuk meg, hogy a válságokat nem menedzselni, hanem megoldani kell.
Megdöbbentő mértékű csalást és pénzügyi visszaéléseket tárt fel az uniós intézményeknél az Európai Számvevőszék legfrissebb éves jelentése.
A rengést több környező településen is érezték.
Donbasz a legfontosabb, kell Putyinnak ez a „siker”, hogy leállhasson.
