Víz és karaj – mennyit vásárolhatunk ma a minimálbérből?

2021. november 26. 10:35
Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, illetve mennyit szerezhettünk be 2010-ben. Lássuk a vizet és a karajt!

Írta: Varga Zsolt

Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben. A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.

Az inflációról

A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.

A bruttó minimálbér mindeközben a 2010-es 73 ezer 500 forintos szintről ennek a több mint duplájára, 167 ezer 500 forintra nőtt 2021-re. Összehasonlításképp, 2002 és 2010 között csupán majdnem a felével, egészen pontosan 47%-kal növekedett a minimálbér: 50 ezerről 73 ezer 500 forintra.

Így alakult a minimálbér

Aláírták a jövő évi bérmegállapodást, így most már biztos, hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy

a jobboldali kormányok alatt közel háromszorosára, 272%-ára nőtt a minimálbér.

Érdekességképp; 2010-től máig 34% volt az infláció. Emellett köztudomású, hogy a foglalkoztatottak mindössze megközelítőleg öt százaléka, azaz 240 ezer fő körül keres csupán minimálbért. A minimálbér mértéke viszont több embert is érint, mivel számos olyan jövedelmi elem van, amely a minimálbér mértékéhez kötött.

A családi kedvezmények figyelembevétele nélküli nettó minimálbér 2010 és 2021 között 60 ezer 236 forintról 111 ezer 321-re emelkedett, ami 85%-os emelkedést jelent. Vásárlóértékben a növekedés közel 40%-os volt. A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között mind a bruttó, mind a nettó minimálbér vásárlóértéke csökkent. Magyarán,

míg a jobboldali kormányok alatt 40%-kal többet tudott a minimálbért kereső vásárolni, addig a baloldali kormányok alatt csökkent az életszínvonala.

Víz

Egy köbméter vezetékes víz átlagára 2010-ben 301 forint volt, így az akkori minimálbérből 200 m3-t lehetett vásárolni. Tizenegy évvel később, 2021 októberében, a KSH adatai szerint három forinttal kevesebb, azaz 298 forint volt ugyanennyi víz átlagára. A mostani minimálbérből 374 m3 vizet tudnánk vásárolni, tehát a rezsicsökkentés miatt csökkent a víz ára, közben pedig a minimálbér jelentős növekedésen esett át,

így közel kétszer annyi vizet tudunk venni a mostani minimálbérből.

Összehasonlításképp, 2002-ben 161 forint volt 1 m3 víz. A baloldal által fémjelzett nyolc év alatt csaknem a duplájára drágult, 301 forintra.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora hányadának van rezsihátraléka – azaz, a társadalom mekkora része tudja csak késve fizetni a rezsiköltségeit. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a 10 évvel ezelőttinek a fele, mindössze 11,2%. Ez az ötödik legjelentősebb javulás az unióban.

Karaj

A rövidkaraj kilónkénti fogyasztói átlagára 2010-ben 1210 forint volt, így egy havi – akkori – minimálbérből 50 kg-ot vásárolhattunk volna. Bár 2021 októberére emelkedett a karaj átlagára, 1720 forintra, mégis harmadával többet – azaz 65 kg-ot – tudunk most venni belőle a minimálbér növekedése miatt.

Az Eurostat adatai szerint

az élelmiszerek ára 2020-ban a harmadik legalacsonyabb hazánkban volt.

Mindent összevetve, az élelmiszereink átlagára 20%-kal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. Ezen belül a magyar húsok ára 28,5%-kal olcsóbb mint az uniós átlagár. A dobogón Lengyelországgal és Romániával karöltve állunk. Figyelemre méltó, hogy 2010-ben még a hetedikek voltunk ugyanebben a rangsorban.

Nyitókép: pixabay

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés