Magyarország megerősítené a nemzeti kisebbségek jogi védelmét az EU-ban

2021. október 28. 15:01
Öt új kisebbségvédelmi alapelvnek az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezménybe való belefoglalását ajánlotta az Európa Tanácsnak a szervezet magyar elnöksége. A féléves rotációs elnöki ciklust november végén záró Magyarország azt szeretné, ha egy erős, tagállamokon számonkérhető szabályozás lenne az EU-ban, így visszaszoríthatóak lennének a nemzeti kisebbségek elleni jogsértések.

Az európai nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak javításáról szóló, úgynevezett Strasbourgi Nyilatkozatot az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának leköszönő soros elnökeként a külgazdasági és külügyminiszter ismertette az elnökség október 19-i strasbourgi konferenciáján.

A Szijjártó Péter által szignált dokumentum három fontos javaslatot tesz Európa vezető emberi jogi szervezete számára: a testület kormányközi szakértői bizottsága

2022 végéig építse be a magyar kormány által megfogalmazott öt elvet az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezménybe;

hozzon létre egy nyilvános online platformot, ahova a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket ért diszkriminációs esetekkel kapcsolatos panaszok feltölthetők; illetve hozzon létre egy munkacsoportot, amelynek feladata az lesz, hogy elkészít egy ajánlást a nemzeti kisebbséghez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről.

 

Szijjártó Péter magyar és Heiko Maas német külügyminiszter a hamburgi városházán május 21-én – Magyarország akkor vette át az Európa Tanács soros elnöki tisztségét Németországtól

 

Öt alapelv

A magyar kormány által javasolt, a Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott által kidolgozott öt alapelv a következő:

– „A nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy”. A nemzeti kisebbségek ügyeinek szabályozása nemzeti hatáskörben van, így minden állam saját maga dönt arról, milyen jogokat biztosít, és milyeneket nem a területén élő nemzetiségek számára. Az első alapelv arra utal, hogy

ezt a kérdést nem tagállami, hanem európai szinten kellene kezelni.

– „A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog biztosítása”. Európa sokszínűsége csak úgy tartható fenn, ha a nemzeti kisebbségek meg tudják őrizni saját identitásukat.

– „Az identitás biztosításához szükséges az egyéni és kollektív jogok gyakorlását is biztosítani”.

A kollektív jogok megadása a legérzékenyebb, a leginkább vitatott kérdés Európában

– ezeket Szlovákia, Románia és Ukrajna nem fogadja el.

– „A nemzeti identitás és az állampolgárság nem szükségszerűen azonos”. Ez a más államok területéhez csatolt országrészek lakói (például a határon túli magyarok) számára evidens valóság, de az évszázadok, vagyis nemzedékek óta egy területen élő, de különböző nemzetiségekhez tartozó lakosok számára is világos tény.

– „A többségi államok foglalják alaptörvényükbe, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők”. Az ötödik alapelv elismerné, hogy egy adott országban nemcsak a többségi nemzet, de egy ott élő másik nemzeti közösség is kultúrát, értékeket teremtett azon a területen.

 

Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos

 

Az Európa Tanács döntési mechanizmusa

A Strasbourgi Nyilatkozatban megfogalmazott magyar ajánlások most az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé kerülnek, a testület ezeket megtárgyalja, vitára bocsátja, majd ezt követően jó esetben megbízza a kormányközi szakértői bizottságot a javasolt intézkedések végrehajtásával.

Ha ez megtörténik, akkor fontos garanciákkal, eszközökkel bővül az Európa Tanács arzenálja a kisebbségi jogok védelmében.

Ez sem jelenti azonban automatikusan a kisebbségi jogok érvényesülését,

hiszen a testület ajánlásait ugyan figyelembe kell vennie a tagállamoknak, végrehajtásuk azonban nem kötelező.

Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a magyar elnökség által kijelölt egyéves határidőn belül az ET testületei nem lépnek, a magyar ajánlásokat nem építik be – ebben az esetben Magyarországnak kevés eszköze marad az érdekérvényesítésre: a határidő be nem tartása semmilyen szankciót nem von maga után – magyarázta lapunknak Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos.

Az igazi problémát az jelenti, hogy ahogy az ajánlások mellőzése, úgy a nemzetközi egyezményekben, az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezményben és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájában vállalt

kötelezettségek be nem tartása sem jár jelenleg semmilyen kézzelfogható jogi következménnyel. 

Ha lenne egy egységes, közös, kötelező érvényű kisebbségvédelmi rendszer az Európai Unióban, akkor minden tagállam elszámoltatható, a közös normák betartására kényszeríthető lenne. Az uniós keretszabályok hiányában így jelenleg egy módja van annak, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartását egy tagállamon bevasalják: kétoldalú alapszerződésekbe foglalják a kötelezettségeket, ugyanis onnantól kezdve ezek kötelezően végrehajtandóak.

Az egységes, közös uniós szabályozás legnagyobb akadálya maga az Európai Bizottság, az „uniós szerződések őre”.

A brüsszeli testület szerint ugyanis a kisebbségvédelemnek már megvannak az intézményei, nincs szükség újabb szabályozásra. Az őshonos nemzetiségek védelméről szóló Minority SafePack ügyét is e logika alapján kaszálta el a Bizottság – hívta fel a figyelmünket a miniszteri biztos.

 

Sztáray Péter, a KKM biztonságpolitikáért felelős államtitkára beszél az Európa Tanács magyar elnöksége által szervezett konferencián szeptember 7-én Budapesten

 

A magyar ET-elnökség előzetes céljai

Közös normarendszer alkotására még egy európai szervezetnek van lehetősége: ez az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia európai érvényesülését vizsgáló Európa Tanács. Magyarország május 21-től vette át fél évre a strasbourgi szervezet elnöki tisztét, ez a fél év pedig nagy lehetőség volt valamilyen hatást gyakorolni a szabályozás mikéntjére.

Magyarország célja az elnökséggel az volt, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét újra a politika fősodrába visszahozza, és ez teljesült is” – szögezte le Kalmár Ferenc. A miniszteri biztos elmondta: magyar elnökség négy konferenciát rendezett, amelyeken szakemberek, politikusok bevonásával bemutatta a nemzeti kisebbségvédelem eddigi eredményeit, összegezte a jelenlegi kihívásokat, illetve megoldási javaslatokat is letett az asztalra.

A másik nagy magyar cél is megvan, hiszen az elnökség

a Strasbourgi Nyilatkozattal elérte, hogy az általa fontosnak tartott alapelvek jó eséllyel bekerülhessenek az európai keretegyezménybe,

és reménység szerint ezzel később az uniós jogba, majd a tagállami szabályozásokba is utat találhatnak.

Sok múlhat azon, hogy a november végétől munkáját megkezdő olasz elnökség a megkezdett folyamatot hogyan viszi tovább. Bár a 840 millió európai polgárból minden hetedik nemzeti kisebbséghez tartozik, és minden európai országban él valamilyen nemzeti kisebbség,

az uniós tagállamok többsége a nemzetiségi kérdést nem tartja fontosnak.

Emiatt, vagyis a jelenlegi politikai légkör miatt a közeljövőben Európában a kisebbségi jogvédelem terén nagy áttörés nem várható, a jelenlegi eszközök hatékonyabb használatával lehet eredményeket elérni – vagyis a „soft law” jogi intézményeibe lehet becsempészni olyan alapelveket, amelyek a konkrétabb szabályozás irányába viszik el a kisebbségvédelem ügyét – vonta le a konklúziót lapunk kérésére a miniszteri biztos.

 

Nyitókép: Áder János köztársasági elnök és Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára a magyar kormány által az ET-nek ajándékozott műalkotás, az Európa fényei című kárpit átadásán Strasbourgban szeptember 29-én

fotó: Földházi Árpád, MTI

Összesen 42 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sajnos, igen, egy értelmes írás a humanizmus fontosságáról, ami a nemzeti kisebbségeknek is. alapjogon, kijár:
https://www.newsmax.com/alexan..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés