Alkotmánysértés és ízléstelenség a megválasztott miniszterelnök első munkanapján

A gőg, az elbizakodottság, a mértéktelen büszkeség már az első megválasztott miniszterelnöki napján kibuggyant Magyar Péterből, amely a szintén rá jellemző mérhetetlen ízléstelenséggel párosult. Felkereste ugyanis a köztársasági elnököt, hogy megkérje, őt jelölje miniszterelnöknek. Ez már önmagában a helyzet fölösleges tupírozása volt, hiszen, mivel csak neki van elegendő mandátuma, hogy a köztársasági elnök megbízza e magas tisztség betöltésével, minden bizonnyal kérés nélkül is őt kérte volna fel.

Magyar Péter a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatóján nemcsak a köztársasági elnököt, hanem a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint a médiahatóság vezetőjét is lemondásra szólította fel.

Ifj. Lomnici Zoltán azt írja, a több mint nyolcmillió választásra jogosult közül 3,1 millióan szavaztak a Tisza-listára, tehát ötmillió választópolgár vagy más pártokra adta voksát, vagy nem vett részt a szavazáson. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk összesen 2,7 millió szavazatot kapott, tehát csupán négyszázezer szavazat a különbség, és ha ezt a választásra jogosultak számához viszonyítjuk, csupán öt százalék az eltérés. Amennyiben a szavazati jogukkal élők számát nézzük, a Tisza Párt szempontjából akkor sem sokkal jobb a helyzet. 

Orbán Viktor a Fidesz 1998-as győzelme után nem szólította fel az 1990. októberi taxisblokádban vitatott szerepet játszó Göncz Árpád köztársasági elnököt arra, hogy mondjon le, hanem megvárta, hogy leteljen a mandátuma. Szintén bölcs módon nem tette kockára az ország nyugalmát Medgyessy Péter miniszterelnök, megvárta Mádl Ferenc köztársasági elnök mandátumának lejártát, Gyurcsány Ferenccel egyetemben. 

Lomnici emlékeztetett: rendkívül kockázatos Magyar Péter azon szándéka, hogy a jelenlegi köztársasági elnököt mandátumának letelte előtt elmozdítsa. Csak akkor van mód a visszahívásra, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. 

Pokol Béla jogtudós, volt alkotmánybíró Facebook-posztjában aláhúzta, az államfőt a megválasztott miniszterelnök legitim módon kritizálhatja még nyilvánosan is, az okok megjelölésével, de 

„Ezt megteheti a konkrét okok megnevezésével az Országgyűlésben, az erről szóló hatályos alkotmányos szabály, az Alaptörtvény 13. cikkének (2) bekezdése alapján hivataltól megfosztását kezdeményezve, majd az ezt jóváhagyó 2/3-os országgyűlési határozat alapján az erről döntő Alkotmánybírósághoz fordulva egy beadványban. De enélkül megtenni ezt a lépést már az alkotmányos szabályok megsértését jelenti. 

Egyébiránt a politikai indíttatású elmozdítás nem csupán jogellenes, hanem rendkívül költséges is, mivel hatalmas kártérítést kell fizetni az eltávolított közjogi tisztségviselőknek. Lomnici emlékeztetett Baka András egykori főbíró esetére: az Emberi Jogok Európai Bírósága 100 ezer euró megfizetésére kötelezte a magyar államot 2011-es leváltása miatt. Egy másik eset: az Alkotmánybíróság döntése után több milliárd forint kártérítést fizetett az állam a kényszernyugdíjba küldött bíróknak arra az időre, amíg nem térhettek vissza a bírói hivatalokba. 

A magam részéről nem fájna a lelkemnek, ha ebből az alkotmánysértésből Magyar Péter számára hátrányos helyzetek alakulnának ki. 

Nem lenne baj, ha így történne.

***

(Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala)