Több mint száz embert őrizetbe vettek, készpénzt, kábítószert, kriptovalutát és fegyvereket is lefoglaltak az úgynevezett darkneten, az internet különleges titkosító technológiákkal működő, főleg bűnözők által használt részén működő piactéren végzett Dark HunTOR nevű művelet során – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) kedden.
A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a Bulgária, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Svájc, az Egyesült Királyság, valamint Ausztrália és az Egyesült Államok bevonásával végzett, összehangolt akció eladókat és vásárlókat is célzott a darknet platformjain.
Az Europol által koordinált, Dark HunTOR nevű, az illegális áruk online piacterein végzett művelet során hatvanöt gyanúsítottat tartóztattak le az Egyesült Államokban, 47-et Németországban, 24-et Nagy-Britanniában, valamint négyet Olaszországban és szintén négyet Hollandiában. Néhányat közülük a hatóságok „nagy értékűnek” minősítettek.
Emellett több mint 26 millió eurót (mintegy 9,4 milliárd forint), 45 lőfegyvert és összesen 234 kilogramm kábítószert is lefoglaltak. A lefoglalt kábítószerek között 152 kilogramm amfetamint, 27 kilogramm opiátot, és több mint 25 ezer ecstasy-tablettát találtak.
A nyomozás több országban még folytatódik - tették hozzá. Az Europol közleményében emlékeztetett: a Dark HunTOR akció sikeréhez az eddigi legnagyobb illegális internetes piac, a DarkMarket januári „lekapcsolása” során szerzett információk vezettek.
A Németországból működtetett DarkMarket online piacának mintegy 500 ezer felhasználója, több mint 2400 eladója volt, akik legalább 320 ezer illegális pénzügyi tranzakciót végeztek el, illetve több mint 4650 bitcoint és 12 800, Monero nevű kriptovalutát utaltak át. Az árusok főként kábítószerrel kereskedtek, de hamis pénz, ellopott vagy hamis hitelkártyaadatok, névtelen SIM-kártyák és vírusokat tartalmazó internetes programok is gazdát cseréltek az illegális internetes felületen.
(MTI)
Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
„Nem véletlenül esett a személyére a választás” – jelentette ki Horváth László.
Ha most nem állítjuk meg, a következő évtized egyik legnagyobb egészségügyi és társadalmi kihívásává válhat.
Lesújtó állapotok uralkodnak az egykor szebb napokat látott német nagyvárosban.
Nincs különbség a kolumbiai és az ukrán kábítószer között, mind a kettő méreg. Interjúnk Horváth Lászlóval.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
Minden jó volt, amíg meg nem jelent a Tisza-vezér.
Aki ki tudja mondani, hogy „minden, amivel ölni lehet, közelebb áll a szívemhez”, annak takarodnia kell. Nekem mindegy, hogy diliház vagy börtön.
