Őszöd15 – Így alakult a munkaerőpiaci helyzet Őszödtől mostanáig

2021. október 21. 16:11
Konkrét adatokkal mutatjuk be, hogy nekünk magyaroknak, családjainknak és vállalkozásainknak mit jelentettek gazdasági szempontból a 2002 után meghozott rossz döntések.

Írta: Varga Zsolt

„Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. […] És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. […] Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?” (Őszödi beszéd, Gyurcsány Ferenc, 2006.)

A Mandiner a közösségi média oldalain posztsorozatba kezdett, amelyben részletesen, mutatóról mutatóra haladva beszámoltunk az őszödi beszéd és a 2006-os rendőrattak 15. évfordulója kapcsán a családok akkori anyagi körülményeiről, a foglalkoztatásról, a munkanélküliségről és a keresetek alakulásáról. Egyszóval mindarról, amit a gazdaságról numerikusan kimutatható. Konkrét adatokkal illusztráltuk, hogy személy szerint nekünk magyaroknak; a családjainknak és a vállalkozásainknak mit jelentettek gazdaságilag a 2002 után meghozott rossz döntések,

miként húztak le rólunk még egy és még egy bőrt.

Gyakorta halljuk a baloldali térfél megmondóembereitől azt, hogy „de hát 2008-ban válság volt”. A KSH-, Eurostat- és OECD-adatok alapján készített grafikonok segítségével bemutatjuk, hogy nálunk nem 2008-ban kezdődtek a problémák, a lejtmenet már 2002 után elindult, s a 2006-os választás után felgyorsult, zuhanásba váltott.

Az összesen 20 grafikont három cikkben foglaljuk össze, ebből ez a nyitó, az első írás.

Foglalkoztatottak száma Magyarországon

Hazánkban már jóval a világválság kitörése előtt, 2006-tól zuhanni kezdett a foglalkoztatottak száma. Bár 2002-ről 2003-ra sikerült növekedést elérnie a Medgyessy Péter nevével fémjelzett kormánynak, nagy valószínűséggel ez azért történt, mert az 1998 és 2002 között munkahelyteremtésre irányuló programok akkorra értek be. Magyarország baloldali időszakában a foglalkoztatottak számában ciklikusság figyelhető meg. 2005-ről 2006-ra, a választás évére sikerült ismét feltornázni a foglalkoztatottak számát, ám utána az 2007-re pontosan a 2005-ös számra esett vissza. Utána pedig elindult a lejtmenet, amely 2010-ig nem állt meg.

Négy év alatt kétszázezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, s így 2010-ben már alig több mint 3,7 millióan dolgoztak hazánkban. (Szemléltetésképp érdekes adat, hogy csak Győr-Moson-Sopron megyében 2010-ben közel kétszázezren dolgoztak, tehát a Gyurcsány-Bajnai-kormánynak sikerült elérnie azt, hogy egy egész megyényi munkavállaló esett ki a munkaerőpiacról négy év alatt).

Összehasonlításképp, 2002 és 2006 közötti stagnálásunk közben, az unió többi tagállamában lendületesen bővült a munkaerőpiac. Az európai államok leköröztek bennünket, így 2010-re utolsó helyre kerültünk az országok sorrendjében.

Azóta: 2021 júliusára már 4,7 millióan dolgoztak hazánkban. Ez majd’ hétszázezer emberrel jelent több munkavállalót. A 2021 II. negyedévében az uniós tagállamok között a 2010-es utolsó hely után a hatodik helyen állunk, adataink jóval az uniós átlag felett vannak. Nálunk a járvány alatt is, összességében, nőtt a foglalkoztatás, a 2019 évihez képest a növekedésünk a legnagyobb volt a 27 EU-s ország közül.

A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája Magyarországon, a V4 országokban és az Európai Unió átlagában

Hazánkban már jóval a világválság kitörése előtt, 2006-tól csökkenni kezdett a foglalkoztatási ráta. Míg az Uniós átlag 2004 és 2008 között folyamatosan és lendületesen növekedett, addig Magyarország az azonos időszakban fél százalékpontos csökkenést ért el (összehasonlításképp az Európai Uniós átlag 3,3 százalékponttal nőtt) s a környező országok ekkor köröztek le bennünket.

Azóta: Mint ismeretes, 2019-ben elértük azt az unió felé vállalt, lehetetlennek tűnő célt, melyet politikai nyerészkedés miatt fogadott el még a Bajnai-kormány; hogy elérjük a 75%-os foglalkoztatottsági rátát. A járvány összességében ennek a mutatónak a növekedését sem vetette vissza, 2021. II. negyedévében 78,6%-ra javítottuk úgy, hogy az uniós átlag még csupán 73%. Magyarán, a baloldali kormányok alatt az uniós átlagtól csak eltávolodtunk, a jobboldali kormányok alatt pedig meg is előztük azt.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsági rátája Magyarországon, a V4 országokban és az Európai Unió átlagában

Hazánkban már jóval a világválság kitörése előtt, 2002-től csökkent a fiatalok foglalkoztatottsági rátája. 2010-ig 10,3 százalékponttal zuhant, ami összehasonlításképpen majd’ hatvan százalékos zuhanás.

Közben az unióban átlagosan és számos országban is bővült a fiatalok foglalkoztatása 2004 és 2008 között. Az uniós átlag két százalékponttal nőtt, míg ugyanezen időszak alatt a magyar adat 3,1 százalékponttal csökkent. 2005-re a környező országok leköröztek bennünket, végül 2010-re utolsó helyre kerültünk az országok sorrendjében.

Azóta: A 2010-es értéket több mint másfélszeresére növeltük. A járvány után már 27,8%-ra emelkedett a fiatalok foglalkoztatási rátája. Friss elemzések szerint van még munkaerőpiaci tartalék a fiatalok között, akiket atipikus, részmunkaidős foglalkoztatási módszerekkel lehetséges bevonzani a munka világába.

Munkanélküliek száma Magyarországon

Ez a mutató növekedett a legtöbbet 2002-2010 között. A baloldali kormányzás ideje alatt 240 ezer főről 470 ezer főre nőtt a munkanélküliek száma Magyarországon, azaz gyakorlatilag megduplázódott. Ugyanebben az időszakban a környező országokban teljesen eltérő munkaerőpiaci trendek bontakoztak ki: Lengyelország megfelezte, Szlovákia pedig negyedével csökkentette a munkanélküliségét.

Hazánk volt az egyetlen olyan újonnan csatlakozó uniós tagállam, ahol 2004 és 2008 között, tehát a világgazdasági válság előtt sem volt gazdasági fejlődés.

Azóta: A munkanélküliek számát sikerült visszaszorítani a 2002-es szint alá. A legutóbbi adatok szerint kétszázezer alatti a munkanélküliek száma hazánkban. A munkanélküliség tekintetében jóval az uniós átlag alatt vagyunk, hazánk évek óta tagja a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező tagállamok klubjának.

A 15-64 évesek munkanélküliségi rátája Magyarországon és az Európai Unió átlagában

A Gyurcsány-Bajnai-kormányzás alatt megduplázódott a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 5,6%-ról 11,3%-ra.

A 2002-es munkanélküliségi ráta még a fele volt az Európai Unió átlagának, a 2010-es pedig már le is körözte azt. 2007-től volt magasabb a ráta, mint az uniós átlag.

Az unióban 2004-2008 között folyamatosan csökkent a munkanélküliségi ráta, míg a magyar folyamatosan nőtt ezen időszak alatt. 2002-ben a V4 országok közül nálunk volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, 2010-re viszont már csak Szlovákiában volt nagyobb, mint a magyar.

Azóta: A 2010-es 11,3%-ról sikeresen letornáztuk a munkanélküliségi rátát 4%-ra. Ezzel megelőztük a 2002-es 5,6%-os értéket. Közgazdasági értelemben, elértük a teljes foglalkoztatottságot.

A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája Magyarországon és az Európai Unió átlagában

A baloldali kormányzás ideje alatt a 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája Magyarországon több mint duplájára nőtt, 11,4%-ról 26,4%-ra. Míg 2002-ben a magyar mutató 8 százalékponttal alacsonyabb volt, mint az uniós átlag, addig 2006-ra már magasabb volt a magyar fiatalok munkanélkülisége, mint az Európai Unió fiataljaié. Mindezt úgy sikerült „elérni”, hogy közben az unióban 2004 és 2008 között csökkent a munkanélküliség.

2002-ben nálunk volt a legalacsonyabb a fiatalok munkanélküliségi rátája a V4-országok közül. 2010-re már csak Szlovákiában volt rosszabb a mutató a magyarnál.

Azóta: A legfrissebb, azaz 2021. II. negyedévi adatok szerint sikerült a 2010-es 26,4%-ot a felére visszatornázni, mivel a fiatalok munkanélküliségi rátája a II. negyedévben 13,3% volt, ami a hetedik legalacsonyabb érték az unióban és azonos lengyel barátainkéval. A 2021. II. negyedéves érték jóval alacsonyabb a 17,4%-os uniós átlagnál.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés