Szomszédai nyomására enyhített szigorán a burmai junta

2021. október 19. 12:30
Hétfő este a mianmari katonai kormány elengedte az első csoportját annak a mintegy 5600 embernek, akiknek szabadon bocsátását aznap jelentette be, humanitárius megfontolásokkal indokolva lépését.

A hivatalos bejelentés értelmében az amnesztiában részesülő foglyok mintegy negyede, 1316 ember a puccsellenes tiltakozások miatt már elítéltek közül kerül ki. További 4320 ember különféle bűncselekmények miatt került vád alá, más részletet azonban nem lehet tudni róluk. Egyelőre valamivel több mint hatszázan nyerték vissza szabadságukat. Egyikük Moniva Aung Sin, Aung Szan Szú Kji ellenzéki vezető pártjának, a Nemzeti Liga a Demokráciáért pártnak az egykori szóvivője.    

Nem vehet részt a térség csúcstalálkozóján a junta vezére

A junta azt követően hirdetett amnesztiát, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) külügyminiszterei úgy határoztak, hogy a mianmari junta nem halad megfelelően a kidolgozott béketerv végrehajtásával, ezért Min Aung Hliang, a katonai diktatúra vezetője nem vehet részt a szervezet csúcstalálkozóján.    

A szabadon bocsátásokat a kormány humanitárius megfontolásokkal indokolta, ugyanakkor az ellenállást vádolta meg azzal, hogy erőszakot szít a délkelet-ázsiai országban.    

„A nemzetközi nyomásgyakorlás működik. A junta csak akkor enged szabadon politikai foglyokat, ha enyhíteni akarja a külföldi nyomást, és legitimitást akar szerezni” - állapította meg a közösségi médiában Vai Vai Nu emberi jogi aktivista. Tom Andrews, az ENSZ mianmari különmegbízottja úgy véli, hogy nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy a katonai diktatúra „meggondolta magát”, továbbra is üldözik és önkényesen veszik őrizetbe az embereket pusztán azért, mert alapvető emberi jogaikat gyakorolják.    

Mianmarban a junta február elején, az új parlament megalakulása előtti órákban vette át a hatalmat, és arra hivatkozott, hogy a civil kormányzat nem vette figyelembe a választásokkal kapcsolatos panaszait. A választáson elsöprő győzelmet aratott az NLD. A Politikai Foglyokat Támogató Szövetség (AAPP) jogvédő szervezet szerint az államcsíny óta 1181 embert gyilkoltak meg a hatóságok és több mint 9 ezer ember került börtönbe, akik közül 7355-en továbbra is rács mögött vannak. „A fogva tartottak közül sokakat megkínoztak. Volt, aki nem élte túl. Másokat szexuálisan bántalmaztak. Megint mások elkapták a koronavírust, és a túlzsúfolt és egészségtelen börtönökben vesztek oda” – magyarázta Andrews.

(MTI)

Fotó: STR / AFP

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés