Önleleplező balos értelmiségiek: bárki nyer, Gyurcsány a főnök

„Sok baloldali nem látszik érteni az előválasztás igazi tétjét. Ez nem arról szól, hogy az ellenzék győzelme esetén kié lesz a politikai hatalom. Ez a kérdés ugyanis gyakorlatilag már az előválasztás első fordulójával eldőlt: nem a győztes miniszterelnöké, hanem azé a párté, amelyik majd a legnagyobb frakciót adja” – mutatott rá a 444.hu által közreadott publicisztikájában Ungváry Rudolf.

A kormányellenes tüntetéseken gyakran felszólaló író szerint ha Márki-Zay Péter győz az előválasztáson, sőt, majd akár Orbán Viktorral szemben is jövőre, akkor is a legnagyobb frakciót egyrészt a DK és vele a baloldaliak, másrészt a Jobbik alkotják. Márpedig, mint tudjuk, a DK és a Jobbik lényegében „együtt mozog” hónapok óta. Csak két szimbolikus példa a kölcsönösségre: Dobrev Klára nem volt hajlandó megvonni a támogatását az azóta megbukó, karlendítő ózdi jobbikos polgármestertől, Jakab Péter Jobbik-elnök pedig látványosan és elsőként borult ki Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter együttműködése miatt, Dobrev védelmében.

Visszatérve Ungváry Rudolf érvelésére:

Az utóbbiak fogják tehát meghatározni a kormány politikáját, nem pedig a frakció nélküli Márki-Zay. Ezért gyakorlati értelme sincs ennek az egész Márki-Zay ellenességnek” – üzeni a magát jobboldalinak tartó hódmezővásárhelyi polgármester előretörésétől, illetve botrányos nyilatkozataitól esetleg megrettenő kormányellenes szavazóknak Ungváry. Ő egyébként a radikálisabb balliberális megmondóemberek közé tartozik: pár éve még azt nyilatkozta, az Orbán-kormány aljasabb, mint a nyilasuralom volt.

Gyurcsányé lesz a legnagyobb baloldali frakció

„Nem csak a baloldal áll Orbánnal, vele a szélsőjobboldallal szemben, hanem a demokrata jobboldaliak is. Az alapvető kérdés, hogy kinek van nagyobb esélye Orbánnal szemben. Egy baloldali vagy egy jobboldali jelöltnek?” – veti fel ezt követően Ungváry. Gondolatmenetének lényege ugyanakkor mégis csak az, mivel valójában a DK az ellenzék valódi vezető ereje, így a „jobboldali” jelöltre való szavazás csupán taktikai eszköz a baloldali győzelem érdekében. Célja pedig az, hogy rajta keresztül minél több támogatót szerezzenek a baloldallal nem szimpatizálók köréből is, úgy, hogy az egésznek nincs kockázata, lévén az erőviszonyok és befolyási tényezők már rögzültek – mégpedig a Gyurcsány-párt javára.

Az író nincs egyedül ezzel az érvelésével. Előzőleg fia, Ungváry Krisztián történész értekezett arról: ha nyer Márki-Zay, akkor sem biztos, hogy ő lenne a miniszterelnök. Vagy ha ő is lenne, akkor sem áll majd módjában azokat az elképzeléseket végrehajtani, amelyhez nem szerzi meg a baloldali pártok támogatását. Az előválasztás ugyanis nem arról szól – folytatja –, hogy az ellenzék győzelme esetén kié lesz a politikai hatalom – hisz ez már eldőlt, ismétli meg a tételt. Azé a párté, amelyik a legnagyobb frakciót adja és amely emellett a legkönnyebben talál közös nevezőt a többi leendő kormánypárti frakciók többségével. Ez pedig a DK a szocik és (furcsa módon) a Jobbik, érvel.

Ungváry ugyancsak rögzíti az egyébként ismert tényt: Márki-Zay Péternek saját frakciója sem lesz, és hiába választanák őt a miniszterelnökké, legfeljebb a Momentum támogatná. Szerinte a kérdés az, hogy „az ellenzék többségét adó baloldali szavazók kívánnak-e valamilyen politikai ajánlatot tenni azoknak, akiket volt fideszesként kell meggyőzniük és megnyerniük”. Csak baloldali szavazatokkal sem 2010-ben, sem 2014-ben, sem 2018-ban nem lehetett választást nyerni – emlékeztet Ungváry, aki szerint az tud nyerni, aki tömegesen vonz be jobboldaliakat.

Bod Péter Ákos is beszállt az érvelésbe

A két balos értelmiségi előtt vázolta az erőviszonyokat Bod Péter Ákos közgazdász is, aki az ATV műsorában szintén arról beszélt, a miniszterelnököt majd 2022-ben az akkori parlamenti többség fogja megválasztani.

– fogalmazott. Az előválasztás első fordulója alapján az látszik, hogy ellenzéki győzelem esetén DK-Jobbik többség várható – értett egyet lényegében Ungváryékkal Bod Péter Ákos.

Mindebből kirajzolódik az ellenzéki értelmiség új narratívája, amely ebből a szempontból furcsa módon megegyezik a kormánypártokéval: kormányváltás esetén a listavezető személyétől függetlenül a DK-Jobbik-tandem fogja meghatározni a 2022-es választás után is a jelenlegi ellenzéki erőviszonyokat. Úgy próbálják győzködni a balos szavazókat, hogy voksoljanak csak a fideszeseket buzizó, a Dobrev mellett kiálló politikusokat hazaárulózó, magát jobboldalinak valló Márki-Zayra, hogy megnyugtatják őket: úgysem „az” lesz kormányon, amit a hódmezővásárhelyi polgármester akar.

– olvasható ki a balliberális értelmiségiek üzeneteiből.

Tehát bárki nyeri a második fordulót, Gyurcsány és köre lesz, illetve marad kvázi a főnök. Ezt erősíti az is, hogy Karácsony Gergely visszalépése után érzékelhetően meggyengültek az őt indító pártok, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd is. Éppen erre világít rá a Fidesz kampánya az elmúlt hetekben, hónapokban. Ezek szerint a balliberális értelmiség is a kormánypárti magyarázattal – igaz, ők ezzel épp hogy saját pártjaik szimpatizánsait akarják megnyugtatni. Akár úgy is, hogy ezzel leleplezik a valódi stratégiát.

Nyiótkép: MTI/Kovács Attila