Átlagosan évi kétszázezer forint rezsipénz marad a magyarok zsebében

A napokban született, új hosszútávú magyar-orosz gázmegállapodás segíti a rezsicsökkentés eredményének megóvását. A hazai földalatti tárolókban lévő gáz mennyisége már bőven elég lenne az ország teljes téli gázigényének kielégítésére, de a letárolás még tart – olvasható a vg.hu portálján.

A kormány 2013-ban és 2014-ben 25 százalékkal csökkentette a lakosság számára az áram, a gáz és a távhő árát – közölte online bejelentésében Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára –,

A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok minden évben átlagosan 200 ezer forintot spórolnak – jelentette ki. Schanda Tamás emlékeztetett, hogy közműszámláin mindenki láthatja, mennyit hagyott nála a rezsicsökkentés.

4,5 milliárd köbméter energiahordozó érkezik

Felidézte, hogy a biztonságos gázellátás érdekében a napokban megszületett az új magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás. A tíz plusz öt évre szóló egyezmény keretében Magyarországra évi 4,5 milliárd köbméter energiahordozó érkezik. Ugyanakkor nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy Brüsszellel is vitába kell szállnunk – mutatott rá. 

„Brüsszel a klímaváltozásra hivatkozva olyan új adókat akar ránk kényszeríteni, amelyek megemelnék a magyar családok rezsijét. A kormány álláspontja azonban az, hogy a környezetszennyezés árát a környezetszennyező nagyvállalatoknak kell megfizetniük, nem a magyar családoknak” – hangsúlyozta, majd kijelentette: továbbra is azon dolgozunk, hogy megvédjük a rezsicsökkentést.

Sokkal kevesebbet fizetünk Európához képest

Az államtitkár által hivatkozott rezsiadatokról havonta jelentést tesz közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A legutóbbi, de a korábbi adatokból is kiviláglik a hazai és az európai országok lakosai által fizetett rezsidíjak közötti, jelentős különbség. A vizsgált országok fővárosaiban fizetett rezsidíjak összehasonlítása alapján augusztusban Koppenhágában és

Magyarország mellett csak három olyan európai ország van, amely a lakosságával nem fizettet energiaadót. A koppenhágai és a berlini tarifán belül például egyedül a megújuló alapú áramtermelés támogatására fizetett energiaadó nagyjából akkora, mint a teljes budapesti lakossági végfelhasználói áramár.  A hazai lakosság egyébként magáért az áramért (tehát a tarifa egyik összetevőjéért) is felét-harmadát fizeti, mint az említett két főváros háztartásai.

A gázárak terén még nagyobb, több mint nyolcszoros a különbség Budapest javára

E lista szerint a stockholmi lakosoknak kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. A koppenhágaiak négy és félszer, az amszterdamiak majdnem négyszer fizetnek többet a gázért, és

Egészen más lenne viszont a helyzet, ha a magyarországi háztartásoknak a piaci árat számláznák ki. Most ugyanis a nemzetközi áramáraknak csak a 40 százalékát, a földgázáraknak pedig a 30 százalékát fizetik. Ebből számolva egy átlagos háztartásnak éves szinten mintegy 386 ezer forinttal többet kellene fizetnie a pillanatnyi nemzetközi piaci árak alapján.