Klaus Iohannis román államfő szombaton átvette Aachenben a Nemzetközi Károly-díjat.
A kitüntetést odaítélő testület még 2019 decemberében jelentette be, hogy Iohannis kapja meg 2020-ban a Nemzetközi Károly-díjat, amelynek átadását azonban a koronavírus-járvány miatt másfél évvel el kellett halasztani. A román államfő az európai értékek képviseletében felmutatott érdemeiért, valamint a Kelet és Nyugat közti hídverő szerepéért részesült a megtiszteltetésben.
A román elnök erősíti az Európai Uniót, kiáll a céljai mellett és szorgalmazza az uniós tagállamok együttműködését. Politikai teljesítménye 1989 óta az egyik legnagyobb jelentőségű előrelépés az integráció felé. A Károly-díjat ünnepélyes keretek között adták át az aacheni városháza koronázási termében szombaton. Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke a rendezvényen mondott szívélyes beszédében Iohannis módszeres és elvhű hozzáállását méltatta.
köztük Martin Schulz német szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament volt elnöke, Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke, Dalia Grybauskaite volt litván államfő és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke. A díjat 1950 óta ítélik oda az európai egységért végzett kiemelkedő munkásság elismeréseként. 2018-ban Emmanuel Macron francia államfő, 2019-ben pedig António Guterres ENSZ-főtitkár kapta meg a rangos kitüntetést.
A román államfő az aacheni díjátadón rendezett kerekasztalbeszélgetésen tette az alábbi kijelentést „egy szomszédra, amely időnként Európa-ellenes magatartást tanúsít és megkérdőjelezi a trianoni határokat”.
„Pontosan tudom, hogy a mi szomszédunkról van szó, és engem még jobban idegesítenek, mint önöket a Trianonról szóló kijelentéseik. Én vagyok az államfő, Erdélyből származom, mi népszavazáson döntöttünk, azaz mi, mint nép azt mondtuk, hogy Romániához szeretnénk tartozni, nem loptunk senkitől semmit, önrendelkezés volt, a mi jogunk az önrendelkezésre. Erdély így lett Románia része, akkor lett Kárpátalja is Ukrajna része és így tovább. De ezeket senki nem akarja visszafordítani, senki nem kérdőjelezi meg a történelmi folyamatokat. Lehet, hogy néhány populista ezt teszi, de ezek a populisták léteznek Európában, és csak az eredmények felmutatásával lehet őket legyőzni” – mondta Klaus Iohannis, akinek álláspontja reakció kívánt lenni arra a kijelentésre, amikor Áder János, egy Ukrajnáról szóló konferencia keretében, Ukrajna területi épsége mellett kiállva, azt találta mondani, hogy a magyarok azért értik meg Krím elvesztése miatti ukrán fájdalmat, mert mi is megéltük Trianont.
(MTI, Főtér)
Fotó:
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Amikor Trianonról van szó, mindig az „egészről” van szó, arról, hogy miként látjuk egymást, miként élünk egymás mellett, hogyan keserítjük meg a magunk és a másik életét a belénk ivódott korlátoltságaink és elfogultságaink miatt. Trianon nem olyasmi, ami elmúlik, mint a nátha, aktualitása folyamatos, meghatározza az életünket, akár akarunk tudni róla, akár nem. Győrffy Ákos írása.
Túltoljátok a biciklit, álmagyarkodók! Aki nem érti és érzi a külhoni magyar sors hegyét-völgyét, sebeit, csodáit, azt bizony kiveti magából ez a világ. Tari Tamás írása.
Régóta az esélyesek között tartották számon, és idén végre be is teljesült az álom: a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a gyulai születésű Krasznahorkai Lászlónak ítélte az idei irodalmi Nobel-díjat. Az öröm nem volt felhőtlen, ami olvasóinkat is élénken foglalkoztatta.
Számukra tényleg fontosabb Ukrajna, mint a magyarság fájdalma!
Akik ezzel riogatnak, azok csak egy dolgot árulnak el magukról: nem értik és nem érzik át a magyar sorstragédiát. Tari Tamás írása.
A baloldali sajtót a tőle vett idézetekkel lehet a legjobban szembesíteni a valósággal.
Durva adóreformot lebegtetett be Bokros Lajos.
