António Guterres: A világ újabb hidegháborúba süllyedhet

A megoldásra váró sürgető ügyek közé tartozik a fokozódó amerikai-kínai feszültség, Afganisztán rendezetlen jövője a tálib hatalomátvétel után, valamint a Jemenben, Szíriában és az etiópiai Tigré tartományban elhúzódó konfliktus is. Tavaly a koronavírus-járvány miatt egyetlen vezető sem utazott a tanácskozásra, a felszólalásokat előre elkészített felvételeken közvetítették. Idén az ENSZ választást kínált a vezetőknek: vagy személyesen utaznak a Közgyűlés 76. ülésszakának általános vitájára, vagy továbbra is online szólalnak fel. Több mint száz állam- vagy kormányfő döntött úgy, hogy személyesen jelenik meg.    

„Nem fogja a világ állapotával kapcsolatos aggodalmait hangoztatni, inkább olyan elgondolást fejt ki, amellyel hidat verhet a fejlődést gátló nézeteltérések között” – mondta Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő. A hagyományok szerint az első felszólaló ország Brazília, amelynek az elnöke, Jair Bolsonaro nem kapott Covid-19 elleni védőoltást. Bolsonaro múlt csütörtökön ismételten kijelentette, hogy soha nem szándékozik beoltatni magát, arra hivatkozva, hogy már átesett a Covid-19-betegségen, és magas az antitestek mennyisége a vérében.    

illetve a világszervezet székházába. Washington oltási igazolást, illetve friss negatív Covid-19-tesztet követel a beutazóktól, az ENSZ-székházba belépőknek pedig arról kell nyilatkozniuk, hogy az elmúlt tíz napban nem volt pozitív koronavírustesztjük.    A helyi idő szerint kedd délelőtt felszólalók közül három politikus beszédét előzi meg a legnagyobb várakozás: Joe Biden amerikai elnökét, aki először jelenik meg az ENSZ-ben, amióta novemberben az elnökválasztáson legyőzte Donald Trumpot, Hszi Csin-ping kínai elnökét, aki videofelvételen szólal fel, illetve a júniusban megválasztott Ebrahim Raiszi iráni keményvonalas elnökét.    

A közgyűlési vita megnyitása előtt Guterres arra figyelmeztetett, hogy

A világszervezet főtitkára a hét végén az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban fejtette ki, hogy Washingtonnak és Pekingnek együtt kell működnie a klímaválság területén, és tárgyalnia kell kereskedelmi és technológiai kérdésekről. „Sajnos, ma azonban csak konfrontáció van az emberi jogok területén, illetve a főként a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos geostratégiai problémák miatt” – fogalmazott.    

Biden beszédéről szólva a múlt héten Richard Gowan, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nem kormányzati agytröszt ENSZ-igazgatója kijelentette: „A valóban lényeges kérdés az, hogy pontosan hogyan alakítja a kapcsolatokat az amerikai elnök Kínával”. Előrejelzése szerint Biden „nem bírálja annyira nyíltan Kínát, mint az elődje, Trump tette, különösen 2019-ben és 2020-ban,”, sokkal inkább

A szeptember 27-ig tartó általános vitában felszólalók között van II. Abdullah jordániai uralkodó, a venezuelai elnök, valamint a japán, az indiai és a brit miniszterelnök, továbbá Izrael új kormányfője, Naftali Bennett és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke.    

Az előre felvett beszédeket tartók között lesz idén Egyiptom, Indonézia, a Dél-afrikai Köztársaság és Zimbabwe elnöke. A tervek szerint Emmanuel Macron francia elnök kedden szólalt volna fel online, de a francia kormány közölte: helyette Jean-Yves Le Drian külügyminiszter tart előre felvett beszédet a tanácskozás utolsó napján.    

amely szerint a három ország új katonai szövetséget hoz létre, és Washington legalább nyolc atommeghajtású tengeralattjárót szállít Canberrának, amely a Párizzsal kötött szerződést felmondta. Ausztrália korábban 66 milliárd dolláros szerződést írt alá Franciaországgal tizenkét hagyományos – dízel-elektromos meghajtású tengeralattjáró szállításáról, amelyeknek az építése már megkezdődött.

(MTI)

Fotó: John Lamparski / NurPhoto / NurPhoto via AFP