Két év után a tagországok egy részének vezetői személyesen vesznek részt az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő idei ülésszakán, sűrű napirendjükön a világ számos elmélyülő válsága szerepel, köztük a változatlanul tomboló koronavírus-járvány és a bolygó felmelegedése.
A megoldásra váró sürgető ügyek közé tartozik a fokozódó amerikai-kínai feszültség, Afganisztán rendezetlen jövője a tálib hatalomátvétel után, valamint a Jemenben, Szíriában és az etiópiai Tigré tartományban elhúzódó konfliktus is. Tavaly a koronavírus-járvány miatt egyetlen vezető sem utazott a tanácskozásra, a felszólalásokat előre elkészített felvételeken közvetítették. Idén az ENSZ választást kínált a vezetőknek: vagy személyesen utaznak a Közgyűlés 76. ülésszakának általános vitájára, vagy továbbra is online szólalnak fel. Több mint száz állam- vagy kormányfő döntött úgy, hogy személyesen jelenik meg.
„Nem fogja a világ állapotával kapcsolatos aggodalmait hangoztatni, inkább olyan elgondolást fejt ki, amellyel hidat verhet a fejlődést gátló nézeteltérések között” – mondta Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő. A hagyományok szerint az első felszólaló ország Brazília, amelynek az elnöke, Jair Bolsonaro nem kapott Covid-19 elleni védőoltást. Bolsonaro múlt csütörtökön ismételten kijelentette, hogy soha nem szándékozik beoltatni magát, arra hivatkozva, hogy már átesett a Covid-19-betegségen, és magas az antitestek mennyisége a vérében.
illetve a világszervezet székházába. Washington oltási igazolást, illetve friss negatív Covid-19-tesztet követel a beutazóktól, az ENSZ-székházba belépőknek pedig arról kell nyilatkozniuk, hogy az elmúlt tíz napban nem volt pozitív koronavírustesztjük. A helyi idő szerint kedd délelőtt felszólalók közül három politikus beszédét előzi meg a legnagyobb várakozás: Joe Biden amerikai elnökét, aki először jelenik meg az ENSZ-ben, amióta novemberben az elnökválasztáson legyőzte Donald Trumpot, Hszi Csin-ping kínai elnökét, aki videofelvételen szólal fel, illetve a júniusban megválasztott Ebrahim Raiszi iráni keményvonalas elnökét.
A közgyűlési vita megnyitása előtt Guterres arra figyelmeztetett, hogy
a világ újabb és globálisan veszélyesebb hidegháborúba süllyedhet, ha az Egyesült Államok és Kína nem rendezi „teljességgel működésképtelen” kapcsolatát.
A világszervezet főtitkára a hét végén az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban fejtette ki, hogy Washingtonnak és Pekingnek együtt kell működnie a klímaválság területén, és tárgyalnia kell kereskedelmi és technológiai kérdésekről. „Sajnos, ma azonban csak konfrontáció van az emberi jogok területén, illetve a főként a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos geostratégiai problémák miatt” – fogalmazott.
Biden beszédéről szólva a múlt héten Richard Gowan, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nem kormányzati agytröszt ENSZ-igazgatója kijelentette: „A valóban lényeges kérdés az, hogy pontosan hogyan alakítja a kapcsolatokat az amerikai elnök Kínával”. Előrejelzése szerint Biden „nem bírálja annyira nyíltan Kínát, mint az elődje, Trump tette, különösen 2019-ben és 2020-ban,”, sokkal inkább
megpróbálja úgy beállítani Kínát, mint amely kétségbe vonja a kétpólusú világrendet, illetve olyan állam, amelyre nem szabad vezető szerepet bízni a nemzetközi rendszerben”.
A szeptember 27-ig tartó általános vitában felszólalók között van II. Abdullah jordániai uralkodó, a venezuelai elnök, valamint a japán, az indiai és a brit miniszterelnök, továbbá Izrael új kormányfője, Naftali Bennett és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke.
Az előre felvett beszédeket tartók között lesz idén Egyiptom, Indonézia, a Dél-afrikai Köztársaság és Zimbabwe elnöke. A tervek szerint Emmanuel Macron francia elnök kedden szólalt volna fel online, de a francia kormány közölte: helyette Jean-Yves Le Drian külügyminiszter tart előre felvett beszédet a tanácskozás utolsó napján.
amely szerint a három ország új katonai szövetséget hoz létre, és Washington legalább nyolc atommeghajtású tengeralattjárót szállít Canberrának, amely a Párizzsal kötött szerződést felmondta. Ausztrália korábban 66 milliárd dolláros szerződést írt alá Franciaországgal tizenkét hagyományos – dízel-elektromos meghajtású tengeralattjáró szállításáról, amelyeknek az építése már megkezdődött.
(MTI)
Fotó: John Lamparski / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
Az amerikai elnök terrortámadásnak nevezte a lövöldözést, amely során az afgán támadó lelőtte a Nemzeti Gárda két tagját.
Azzal az amerikai dezinformációs szakértővel interjúzott a Lakmusz, aki dezinformációt terjesztett Hunter Biden laptopjával kapcsolatban, és erre még csak rá sem kérdeztek.
Orbán Viktor gyakran elmondta, hogy ha Donald Trump lett volna 2022-ben, a totális invázió elindulásakor az amerikai elnök, a háború ki sem tört volna.
Hát, szerintem is veszélyesek az álhírek a demokráciára, csak szerintem belefér a szólásszabadságba még a Lakmusz is.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
