1791. szeptember 21-én született gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”.
Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”
A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek, így sok tekintetben a modern Magyarország egyik megteremtőjének tekithető. Könyvei, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak kora szellemi életére.
1842-ben ő javasolta a budai alagút építését is a Várhegy keresztülfúrásával a Lánchíd budai hídfőjénél. Szélesebb körben is köztudott, hogy a hajózás és hajógyártás megalapítása az Óbudai Hajógyár létrehozásával, a balatoni gőzhajózás megteremtése valamint a Vaskapu szabályozása és a Tisza-vidék árvízmentesítése is nevéhez fűződik. Ugyanakkor ő állt a korszerű bortermelés, a selyemhernyó-tenyésztés, a cukorgyártás, a gázvilágítás, az országos vasútfejlesztés előmozdítása mögött is.
Neve a magyar lóversenyzés és lótenyésztés számára is kikerölhetetlen, sőt ő volt a mai napig sikeres magyar evezőssport meghonosítója is Magyarországon: 1841-ben megalapította az első Hajós Egyletet, a Csónakdát, és beindította a rendszeres evezősversenyeket. Kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza is, mely 1840-től a Nemzeti Színház nevet viselte.
Fotó: Schoefft József: Széchenyi István, Wikipedia
Lovász László, a világhírű magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke veheti át az Academia Europaea egyik legmagasabb tudományos kitüntetését, az Erasmus-érmet.
Jókai Mórnak sokáig a nevelt lánya, Jókai Róza volt a nagy kedvence, ám az író időskori kapcsolata miatt véglegesen megromlott a viszonyuk.
A klubelnök szerint a korábbi csupa szív hátvéd küzdeni akarása és a Fradi iránti szerelme ma is irányt mutat.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
Komárom adott számára tartást, a szülői ház pedig az irodalom és a művészetek szeretetét.
Az átkosból köztünk ragadt félcikkes tudósok mindenáron be akarják bizonyítani, hogy igaza van Schmidt Máriának: a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus. Horváth K. József írása.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin Budapesten találkozik, hogy véget vessenek a harcoknak. Előtte Trump még Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Washingtonban.
Más változás is lesz az alkalmazásban.
