Milyen a hazafias kapitalizmus?

2021. szeptember 16.

Böszörményi Nagy Gergely
Ha a demokrácia nem csak liberális lehet, akkor kapitalizmusból sem csak nyugati létezik. Egy román történész elsőként dolgozta fel a világ egyik legsikeresebb vállalatcsoportja, az indiai Tata sikertörténetét. A tanulság? Üzleti és nemzeti érdek nagyon is erősíthetik egymást.

A Tata története egyet jelent a modern India megszületésével. A cégcsoportot akkor alapították, amikor a kontinensnyi ország még a brit gyarmatbirodalom részeként élte mindennapjait. Ópium- és textilkereskedelemmel kezdték, ma a sóbányászattól a szoftveren át az autógyártásig (ma már ők a Jaguar Land Rover tulajdonosai) mindenben meghatározó globális szereplők – odahaza pedig a brit Kelet-indiai Társaság óta az első és utolsó „állam az államban”. S hogy miért éri meg figyelni rájuk? Mert mindent egészen máshogy csinálnak, mint a nyugati nagyvállalatok, mégis legalább annyira sikeresek.

Kezdjük azzal, hogy a Tata alapítása óta végig családi tulajdonban maradt. Ez olyan, mintha korunk amerikai sikercégeit, az Apple-t vagy a Google-t a Rockefeller vagy a Carnegie család hozta volna létre, azaz a nagy nyugati dinasztiák képesek lettek volna lépést tartani a politikai és technológiai folyamatokkal. Ez különösen nagy teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a cég alapítói egy alacsony lélekszámú vallási kisebbség soraiból kerültek ki, és hogy 150 éves történetük alatt került sor több földrengésszerű politikai változásra India függetlenségének 1947-es kikiáltásától az 1991-es piaci liberalizációig.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés